június 2012

Az utolsó - 5.nap

Adrienn elrakta a maradék 4 anyát, továbbra is vette el a mézet, mi meg az összes műlépet besütöttük a keretekbe, de ekkor már kis és nagy keretbe is sütöttünk be lépet. Sajnos az erre a napra tervezett pergetés elmaradt, úgyhogy erről lemaradtunk, de egy csomó más dolgot láttunk. Aztán elérkezett a hazamenetel ideje, amit nagyon sajnáltunk, nagyon jól éreztük magunkat, egy csomó hasznos dolgot láttunk és tanultunk, és a méz és a méheik még inkább közelebb kerültek a szívemhez.

Az utolsó nap

5.nap:

Adrienn elrakta a maradék 4 anyát, továbbra is vette el a mézet, mi meg az összes műlépet besütöttük a keretekbe, de ekkor már kis és nagy keretbe is sütöttünk. Sajnos az erre a napra tervezett pergetés elmaradt, úgyhogy erről lemaradtunk, de egy csomó más dolgot láttunk. Aztán elérkezett a hazamenetel ideje, amit nagyon sajnáltunk, nagyon jól éreztük magunkat, egy csomó hasznos dolgot láttunk és tanultunk, és a már most is nagy kedvencem, a méz, még inkább közelebb került a szívemhez.

Anyám mi lesz itt! - 4.nap

Az elmúlt napok alatt Adrienn átvizsgálta a kaptárak 90 %-t, megállapította, hogy sok családnak nincs anyja, de nem kell elkeseredni, mert létezik olyan, hogy anyanevelő, és tőle lehet venni anyákat. Elmentünk az anyanevelőhöz, Adrienn vett 15 anyát, ezek egy kis dobozban laknak, úgynevezett kísérő méhekkel. Ezeket az anyákat 4 kivételével sikerült is beraknia az anyátlan családokhoz. A nap többi részében műlépes kereteket sütöttünk be, ezzel előre dolgozva, hogy ha majd kell akkor készen legyen. Volt meg egy kis pakolászás, mit lefestettünk és megszáradt, azt el kellett pakolni, hogy ne az udvar közepén legyenek, meg egy két dolgot elpakoltunk, hogy legyen hely a későbbi pergetéshez. A nap legizgalmasabb része az volt, mikor egy méhi megcsípte a fülemet. Szegényke került ki a csatából vesztesen, de áldozata nem volt hiába való, mert utána távolabbról néztem a történéseket (:

Fess... fess... festééééés! - 2-3.nap

Itt már jött a fiókok festése. Plusz ruhadarabként bejött a kesztyű, ami miatt még jobban szakadt rólunk a víz. A festés már nem ment olyan gyorsan mint a lenolajozás, mert itt jobban oda kellett figyelni az apróbb részletekre. De azért haladtunk, szépen lassan. Ha Adriennek éppen szüksége volt egy-egy műlépes keretre, akkor azt is sütöttünk be. Ezek a keretek vannak a kaptárba belógatva, és ebben a műlépben vannak a sejtek (a 6szögletű bigyók), amiket a méhik ki fognak építeni, és ebben lesznek majd a peték elhelyezve, vagy éppen a finom mézet ide gyűjtik. Ebben a keretben egy vékony dróthuzal van belefűzve, és ezt a dróthuzalt a megfelelő szerkezettel fel kell egy kicsit melegíteni, így a műlépbe bele olvad a dróthuzal, és így megtartja magát.

Olajozottan mennek a dolgok - 1.nap

Hát elkezdtük a lenolajozást, haladtunk vele, a nap végére már egészen jól belejöttünk, különböző újításokat vezettünk be, arra nézve, hogyan lehet a leghatékonyabban - akár egyszerre többet is - lenolajozni. Ami azt illeti, jó idő volt, nem fáztunk és a munka közben jól le is izzadtunk. Egészen estig csináltuk a dolgokat, de még így is maradt fiók, amit nem sikerült lekenni, de azért egészen jól teljesítettünk. Nap közben nagyon finom ebéd várt minket, úgyhogy feltankoltuk magunkat a délutáni műszakra (:

Délután Adrienn hozott nekünk egy kis kóstolót a mézből, még lép is volt hozzá. Nagy élmény volt ilyen friss mézet enni, magából a lépből.

Mézédes méhészkedés - 0.nap

Vasárnap estefelé megérkeztünk Őrbottyánba, Annával (vele voltam egyszerre beosztva), meg volt a bemutatkozás (mindenki nagyon aranyos és lelkes volt), majd ezután lementünk a kert végébe, ahol is a méhek laknak. Adrienn (Ő a tündéri fogadó gazdánk) tartott egy gyors bemutatást, hogy mi micsoda, mi mire jó, mit hogyan kell csinálni. Hát már elég hamar elvesztettem a fonalat, de azért próbáltam értelmeseket kérdezni. Megbeszéltük, hogy mi lesz a heti feladat, hogy a fiókokat le kell lenolajjal kenni, majd ezután le kell festeni. Jött a kérdés: Mi az a FIÓK? (: A fiók a kaptár része, ezeket lehet egymásra pakolni, és így növelni a kaptárt. És Adrienn célja, hogy elérje a 100 méh családot, de ha nincs mibe rakni, akkor ugye nem lehet szaporítani a családokat. (:

Egyszóval fontos feladatok vártak bennünket (:

Sajnos eljött az utolsó nap…

Péntek, délután 5 óra. Hazafelé tartok, a vonaton próbálom összegezni az elmúlt 5 napot. Abban már a kecskeméti felkésztő nap után is biztos voltam, hogy be fog jönni ez a kaland, de sikerült felülmúlni a várakozásaimat.

Jöhetnek az izgalmak - csütörtök

Ez a legérdekesebb napunk. A már említett új anyaméhekért utazunk Nagytarcsára egy anyanevelőhöz (ilyen is van). Adri kiválaszt 15 anyát, akik kísérőméheikkel egy kis dobozkában (anyazárka, nagyon profi találmány) várják az új kaptárt. A doboz eleinte megvédi őket az új családtól, pár nap összeszoktatás után szokták kiengedni őket.

A méhek mindent megoldanak - szerda

Még mindig festünk. Ha nagyon belefáradunk, lazíthatunk egy kis műlép besütéssel.

Kezdődhet a festés – hétfő, kedd

Hétfőn reggel Adrienn édesapja megmutatja, hogyan is kell egy kaptárt időtállóvá tenni. Lenolajazás, festés (most éppen) zöld olajfestékkel, majd újra festés. Jó kis munka, az első három napunk el is megy vele.