Reggeli ébredés egy csöppet nehezen ment… Az az nem is az ébredéssel volt baj , hanem a bokámmal. Hétfőn mikor visszaértünk, kigazoltam egy rózsakertet, s egy pöpp kis tüske csontig ment a bokacsontomba.
Éreztem én aznap este, hogy fáj fáj , de mondom jó lesz az reggelre. Hát nem lett jobb.
Rá lépni is alig tudtam. „Jó lesz ez így” …. A kalandor az első napján elintézi magát.
De aztán sikerült „kiműteni „Szóval rá tudtam rendesen lépni, kicsit sántítottam, de nem volt zavaró: D
Műtét után, bőséges reggeli. Azt irány az utolsó hektárokra.
Aratás, egyik földről a másikra gyorsan haladtunk, egészen, míg Gábor bácsi azt mondta, hogy nincs erő a kombájnába” valami baj van” Próbálgatta, kiált a sorból visszaállt próbálta, de nem akarta az igazságot.
Úgy döntött, hogy visszagurulunk vele, hátha csak az olajszűrő vagy valami hasonló dugult el.
Jó 500 m er lett volna hátra, haladtunk gyök kettővel, mikor észrevette, hogy a hűtővíz teljesen felforrt. Félre álltunk átnéztük.
Egy cső lazult ki, eltömődőt egy nagy ventilátor két csapágy szétment pluszba még valami 10 cm eres vas. Amiről fogalmam sincs, hogy mi volt az. Nagy nehezen visszaindultunk miután lehűlt a víz.
Ebéd, majd folytattam a rózsakertet.
Estére kiderült számomra, amit eddig is sejtettem, hogy ez a kombájn nem egy olcsó dolog.
Kettő darab csapágy és az a 10 centiméteres vas, (árat nem mondok), de én abból simán tudnék venni egy kocsit…..
Nap további részét elszöszölgettem, dolgoztam segítettem itt is, amott is, amit csak tudtam. Este meg beszéltük a következő nap dolgait vacsora kis sörözés majd indulás aludni.
