Egyik nap egy pályázatfigyelő oldalt böngésztem az interneten, beleolvastam az érdekesebbnek tűnő pályázatokba, hátha találok valami hasznosat. Így bukkantam rá az AGRYA Vidék Kaland nevű programjára is. Ekkortájt kezdtem érdeklődni a gazdálkodás iránt, szóval ez egy szerencsés egybeesés volt. Budapesti fiatalként nem sok tapasztalatom van a témával kapcsolatban, szinte csak annyi, amit a tévében és az interneten láttam, olvastam. Éppen ezért jelentkeztem a programba, mert egy jó lehetőségnek tartottam, hogy megismerjem egy gazdaság mindennapjait.
Miután befejeztem a gimnáziumot, elhatároztam, hogy ezentúl csak olyasmit fogok tanulni, ami érdekel, és azt is lehetőleg gyakorlati úton, tapasztalatszerzéssel. Egyébként webfejlesztéssel és honlapkészítéssel, valamint kisebb elektronikai javításokkal foglalkozom, szóval a mezőgazdaság igencsak távol áll a megszokott munkámtól. A pályázat első olvasásakor elbizonytalanított az a rész, hogy videót és minden egyebet is szeretnének készíteni rólam, mert általában nem szeretek a figyelem középpontjában állni, de másnap újra megkerestem a leírást, nem hagyott nyugodni a dolog. Végül elhatároztam, hogy kitöltöm a jelentkezési lapot, beküldöm és lesz ami lesz. A szőlészetet és a kertészetet jelöltem be rajta. Nemsokára be is hívtak egy személyes beszélgetésre a Pillangó utcába, ahol találkoztam a szervezőkkel és elkészítették velem az első interjút. Kis idő elteltével e-mailben értesítettek, hogy beválogattak a Kalandorok csapatába, tehát lehetőségem van ellátogatni egy fogadó gazdához egy hétre. „Felvételt nyertél… részvételi szándékodat továbbra is fenntartod?” - Naná, ki nem hagynám ezt a kalandot!
Így lett belőlem is Vidék Kalandor, majd megtudtam hogy Poros Tímea lesz a fogadó gazdám, aki Hatvanban lakik, és növénytermesztéssel foglalkozik.