Legnagyobb meglepetésemre Tibi (fogadógazdám) megjelent fejésidőben, mondván, hogy eladta az egyik kis borjút, azt, ami az érkezésünk napján született és elvinné az új tulajhoz, de ha már úgy is utazgat megmutatná a helyi látványosságokat is. Hát persze hogy volt kedvem....
Akkor nézzük sorjában, a helyiség ahol éltünk Csíkszenttamás, a Hargita hegység és a Csíki havasok közötti medencében található.
És a látványosságok:
A Csonkatemplom - Gótikus templom romja ami alatt Árpádkori templom maradványai rejtőznek.
A Feneketlen tó - Bővizű állandóan 14-16°C-os forrás. Keletkezése regeszerű.
A monda szerint amikor a Tatárok megérkeztek erre a területre a tó helyén még egy templom állt. A templom papja eladta a tatároknak a templom harangját de amikor a helyiek megkérdezték, hogy hová lett a harang azt mondta nekik: "Itt süllyedjek el ha eladtam a templom harangját!" - ez után a pap és vele együtt a templom is elsüllyedt és a helyén csak ez a tó maradt.
Tibor bemutatta nekem a községi templomot és az Olt folyó partján is sétáltunk...természetesen volt alkalom egy kis kézi kaszálásra is mert hirtelen előtermett a semmiből egy lovaskocsi amit meg kellett pakolnunk.
A hazautazásom napján, úgy láttam megesett rajtam a szívük és a reggeli kávé mellett megkérdezték, hogy lenne-e kedvem kirándulni. Az igazat megvallva még soha nem jártam Erdélyben.
Így útnak indultunk. Egy rögtönzött családi program részese lettem, mind a három gazdám és családjaik társaságában indultunk útnak. Persze nem a megszokott módon, ezt is Székely módra történt. Neki vágtunk a Csíki havasoknak, át a Nagyhagymáson, Tárkő túloldalára a Három forrás-völgyén keresztül és a Békás-szoroson át indultunk vissza Csíkszenttamás felé. Természetesen útba ejtettük a Gyilkos-tavat is. Mondanom sem kell hogy nem a szépen kialakított, aszfaltozott úton haladtunk végig. Levente és én a pick up platóján úttalan utakon haladtunk végig. Csodálatos tájakon keresztül, hatalmas élmény volt!
A Tárkő tetején él egy öreg Csángó-család. A család női tagja oda van a vásárfiáért. Imádja a csavart nyalókát, a fa szárú nyalókát, a medvecukrot és minden ilyesmit. Is beindult a már jól megszokott cserekereskedelem. Mi vittük a korábban a falunap alkalmával beszerzett vásárfiát ők pedig hozták a megélhetésük javát képező sajtokat. Csodálatos, ízesített sajtokat. És persze az alkudozás elhagyhatatlan kelléke a pálinka. Persze valójában nem volt ez igazi üzlet, sokkal inkább baráti falatozgatás.
Sajnos az idő rövidsége miatt, sietnünk kellett, indult a vonatunk vissza Magyarországra. Ismét egy 14 órás út várt ránk hazáig, de ez az út másabb hangulatban telt, mint az ide vezető. Mindannyiunk arcán egyfajta cinkos mosoly ült, mélyen láttuk egymás szemében: Igen mi már jártunk Csoda országban!
