Kedves Olvasó!
A mai nap is a kő kemény munkáról szólt. Reggeltől estig bálákat rakodtunk és hordtunk be a tanyára, hogy legyen az állatoknak majd télen mit enniük. Érdekes ez a körforgás minden az állatok és a gazdaság körül forog, egy percre sincs megállás! A bálákat annál is inkább hamar be kell hordani, mert még valakinek megtetszik. Igen kérem, bár ez nem egy bicikli, amit el lehet tolni, de bizony a bálákat is könnyű szerrel eltulajdonítják illetéktelenek. Ezért is fontos, hogy a gazdák egymás földjére is ránézzenek, őrizzék, akár a sajátjukat.
Kedves Fogadó gazdám okozott ma izzasztó perceket… Szépen türelmesen elkezdte magyarázni, hogy mi hol található az MTZ-n (így kell ezt leírni?!), hogyan kell a felrakott villás emelővel bánni, hogyan kell azt mozgatni, felszúrni rá a bálát stb. Aztán egy óvatlan pillanatban kiszállt a gépből és otthagyott egy szál magam! Hát némileg csurgott a homlokomról a veríték… Aztán persze, mivel jó diák vagyok az összes kart kipróbáltam mire rájöttem mit-hogyan kell mozgatni, hogy ne csak széttúrjam a bálákat, hanem sikerüljön is felemelnem azt...
Elvesztettem az időérzékem és órákig (lehet, hogy napokig) bálákat pakoltunk és hordtunk be…
Estére kisebb bulit szervezett András, így gyorszuhanyzás után, végre csiniben fel lehetett öltözni (jajj, de hiányzott már a szoknyás lét meg a szandál, amiből aztán mezitlábazás lett…).
Bárányt vágtak (itt reméltem, hogy nem az én kedvenceim közül választottak, de szerencsére nem, mert másnap leellenőriztem…), én pácoltam be a husit (az én kis érzékeny lelkületem miatt nem akartam részt venni a vágási és nyúzási procedúrán, de a fűszerezést már szeretem).
Nagyon büszke voltam magamra,mert mindenki dicsérte, hogy milyen finom lett és nagyon hamar el is fogyott a „csontoshusi”.
Megismerkedtem néhány különleges emberrel, más fogadó gazdákkal, néhány hozzám hasonló kalandorral és egyéb meghívottakkal. Előkerült Pistiék meggypálinkája, ami nagyon finom volt és megadta a bátorságot a heti kalandok részletekbe menő elemzéséhez.
(Aki hasonlóságot vél felfedezni az utolsó két képen, az pusztán a véletlen műve, de tényleg! ;D)
És ennek az egésznek hamarosan vége szakad…
