Sajnos eljött az utolsó nap folytattuk a hordómosást, majd sor került egy műanyag tartályra is, aminek kb. 1500 liter az űrtartalma. A borok a préselés útán általában ilyen műanyag tartályokba kerülnek majd egyeseket bizonyos idő eltelte után tölgyfa hordókban érlelnek tovább. Most is esedékes volt az egyik tétel átfejtése a tartályból hordókba, amiben mi is segédkeztünk. Tavalyi szüretelésű cabernet sauvignon került a hordókba. Egy korábbi évjáratot már volt szerencsénk megkóstolni ebből a borból, ami már túl volt a tölgyfa hordós érlelésen és mondhatom, megéri a munkát. A fejtés végeztével nem maradhatott el a mosogatás sem, amit Laci félig viccesen a borász munka lényegeként emlegetett.
Szépen sorakoztak a hordók, bennük a hegy leve és láttam házigazdáink tekintetében, hogy számukra ez a Világ rendje. Ahogy Laci szavaiból kivettük, a nagypapa metszőollója, a szőlőtőkék katonás oszlopai és a hordókban érlelődő komoly borok egy rendszert képeznek. Úgy láttuk, hogy ezt a rendszert pedig boldog emberek működtetik a család és a borivók örömére. Nagyon jól éreztük magunkat a Sebők családnál és látva azt a rengeteg energiát és anyagi ráfordítást, amit a borgazdaság fenntartásába, építésébe fektettek és fektetnek nagyra becsüljük a munkájukat. Szeretnénk visszalátogatni hozzájuk szüret idején és a téli metszési időszakban is, hogy ezeket a munkafolymatokat is lássuk és később is, hogy lássuk milyen szépen gyarapszik a gazdaságuk.
