július 2013

KALAND A TENGERIFÖLDEKEN

Tisztelet mindenek felett - Vidék Kaland 2.0, második nap

Kicsit elaludtam, de nagyon büszkén vettem észre, hogy én ébredtem elsőnek. Mire mindenki más felkelt, én már több képet is készítettem a szénakazal tetejéről. "Bendegúz" sűrű elnézéskérésekkel fogadott, amit nem a maga nevében tett. Azért kért bocsánatot, ha bármi olyat mondott volna nekem előző este mestere, ami engem sértett. Azt mondta: "ne haragudj az öregre, mert mán az ital beszélt belűle". Nemcsak, hogy nem haragudtam, de nagyon meg is hatott az a tisztelet és szeretet, amit érez tanítója iránt.

Hóó Szellő, hóó!

Mai rövid beszámólóm középpontjában a disznók, a szalma és egy meseszép angol telivér áll. 

Amikor kiderül, hogy milyen hosszú is tud lenni egy nap - Vidék Kaland 2.0, első nap

Hajnali 4 órakor még frissen ébredtem, azt hiszem égett bennem a vágy, hogy bizonyítsam: én is bírom ezt a munkát. Nagyot nem tévedtem.

Ugyan sosem vonzott a Hortobágy, de meg kell, hogy állapítsam: csodaszép hely. A napfelkelte leírhatatlan, a csend és a nyugalom, ami körülveszi, pedig pótolhatatlan. Akármilyen korán is van, élmény egy ilyen helyen ébredni.

Az első tanyai napom :)

 Fogalmam sincs, hogy hogy illik kezdeni egy blogot, de azért belefogok valahogy.

 Nagyon szerencsés vagyok, hogy Székelyföldre jöhettem és ilyen jó társaságba kerültem. Már az idevezető út is nagyon kalandos volt, nem beszélve az első igazi tanyai napomról.

A miértekről - Vidék Kaland 2.0, nulladik nap

A következő napok bejegyzései a 2013. július 14-19. között megtörtént eseményeket dolgozzák fel, úgy ahogyan megéltem mindet, nap - nap után a második Vidék Kalandomon. A feljegyzések az egyes napjaim végén készültek, viszont internet hiányában csak egy héttel később kerül sor közzétételükre.

Már az idei programom indulása előtti napokban sokat gondolkoztam azon, mégis miért vágok bele újra egy olyan hétbe, ami a legtöbbeket elriaszt. A válasz előtt azonban hatalmas köszönettel tartozom az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége vezetőinek, hogy lehetővé tették számomra, hogy idén (miután tavaly egy nagyszerű családot megismertem már Hódmezővásárhelyen) újabb helyszíneken, újabb kalandokba keveredjek. Jövőre nem foglalom már más elől a helyet, ígérem!

Lázárfalvi "otthonom"

Kecskemét

 

Szóval Kecskemét.......... :)

 

 

 Vasárnapi délutáni érkezés némi bonyodalom és túlszervezés után, kb. 17 óra körül, a fogadó gazda úton hazafelé a szlovéniai programról :)

 

Utolsó nap reggel (5.nap)

Kedves Olvasó!


Az utolsó napon már nem is kellett olyan korán kelni, 6:30-kor tereltük ki a nyájat a legelőre (na, jó inkább már megszoktam, hogy korán kelek…).


Nagyon felemelő látvány ahogy a sok állat együtt mozog és békésen sétálgatnak, legelésznek.