Délelőtt -már a szokásosnak mondható- répaszedéssel, tisztítással, csomózással telt. Nem hangzik izgalmasnak, én azonban nem éreztem monotonnak, mert az ott dolgozók a jó hangulatot is biztosították, anélkül, hogy a viccelődés a munka rovására ment volna.
Később elmentem csavarogni a gyerekekkel, szalmabálákon ugráltunk,kukoricásban fogócskáztunk,nagyot sétáltunk, rendkívül jól szórakoztunk. Bekopogtam egy házikóba és vizet kértem magunknak,mert túl messzire elkóboroltunk, és megszomjaztunk. Ebédre hazatértünk, és folytattuk a munkát, délután pedig újra kimentünk a földekre, de nem kézzel húztuk a répát, hanem combájnnal, mert sikerült a gazdának délelőtt megszerelnie.
A mai nap az egyik dolgozó tudtomra adta,hogy tetszem neki, és megcsapkodott egy kis petrezselyemzölddel, errefelé ezt így szokás! :-)
Szuper nap volt ez is, bár már elkezdtem szomorkodni, hogy lassan, illetve gyorsan itt a vége!