A java, mert ma összesen öt sráccal dolgoztam együtt (mert eddig külön-külön valamelyikkel dolgoztam, és az nagyon más!!:)
Szóval fát aprítottunk. Ami abból állt, hogy be kellett tenni egy gépbe, ami összetörte, így reszelék formájában tud távozni. Tehát ma végre szereztem pár sebesülést a lábamra, így talán elhiszik majd, hogy a városi kislány vidékre látogatott... :)
Ma egyébként a szőlőben is dolgoztam. A kis traktorral kellett végigmennem két sor között, ami igen sok odafigyelést kívánt, ráadásul a kistraktorban kuplung is van, amit még nem a legjobban használok, de megható volt a hatvanas éveiben járó dolgozó bácsi türelme.
Hát igen, ezzel véget ért az én kalandom.Nagyon, sőt hihetetlen jól éreztem magam. Ezt talán egyik itteni dolgozó sem fogja olvasni, de nagyon hálás vagyok Nekik, hogy nem egy bunkó pestiként néztek rám, hanem türelmesen elmagyaráztak mindent.
Sok mindent megtanultam itt, és nem csak a gépek használatát...!
KÖSZÖNÖM!
