Végre július végén a „hivatalos” kalandom ideje is elérkezett. Vasárnap délután érkeztem meg újra Balmazújvárosba.
A vasútállomáson már várt fogadó gazdám, Szanka Pisti, és rögtön indultunk is, irány a kukoricaföld, csemegét törni, hogy estére legyen főtt kukorica. Annyira finom és zsenge volt a termés, hogy ott helyben meg is ettem egy csövet nyersen. Főzni is csak 10 percet kell, így megvolt a hétre a vidéki fast food, ha kellett egy gyors vacsora :)
A házhoz visszaérve most is slambuc várt, így ez volt a második alkalom, hogy életemben ettem belőle. El kell mondjam, egyre jobban ízlik.
Este még megismerkedtem az udvar új lakóival, a kb. 50 darab öthetes kiscsirkével, akik aznap érkeztek. (kép) Rájuk még nagyon oda kell figyelni, hogy mindig legyen ennivalójuk, friss vizük és nehogy fázzanak. Ez lett az egyik feladatom a héten. Szerencsére a hideggel nem volt baj, mert napközben jócskán 30 fok fölött volt a hőmérséklet, de az este és a hajnal nagyon kellemes volt.
Ma időben lefeküdtem, hogy legyen erőm a hétre. Hát akkor kezdődjön a kaland!
