Az első napi fáradalmak után a nappal feküdtünk, azonban szerencsére kelni nem vele kellett. A reggelt egy jó kis szamócaszedéssel kezdtük, majd következett az elmaradhatatlan kapálás - csak hogy el ne felejtsem a technikát. Miután megtisztítottuk a ribizlist, következett a sárgadinnye, majd délután a szamócás széle, ahol a gazok közt hagymákat találtam megbújva. Szerencsére csak egypár nem élte túl a kapámmal való találkozást. Ma desszertként elültethettem a sárgadinnyék második turnusát. Az első turnus már szépen fejlődik, sajnos azonban már csak távozásom után érik ehetővé. A munka végére a virágok meglocsolása tette a pontot - már-már otthon éreztem magam!
A földdel való egészen közeli munka eredményeképp ma is sok-sok különböző rovarral és egyéb állattal találkoztam, hernyók egész garmadájával! Magamat is meglepve, nem ugrottam fel undorodva, lehet, hogy akklimatizálódom? :-)
Továbbá rájöttem, hogy eddigi angol szókészletem nem elegendő arra, hogy Jason-től, az ohioi önkéntestől szóban, mutogatás nélkül, kérjem a gereblyét, vagy kérdezzem meg hol a kapát élesítő ráspoly. Na, de ma este továbbképeztem magam!
Munka után kihasználva a hely adottságait, elmentem úszni - a Balatonban :-), és a kapálástól meggörnyedt derekam máris vidámabban néz az eseménydúsnak ígérkező holnap elé. Na, de erről majd a következő bejegyzésemben...
