Az első nap egy kicsit lassan indult, az előző napi tivornyázás után Gabi azt mondta, hogy elég fél 9 környékén felkelni, s utána indulni. Neki hamarabb akadt dolga,fél 9 környékén itt már mindenki végzi a maga feladatát, majd utána jönnek reggelizni.
A reggelit követően összepakoltuk a régi bútorokat egy utánfutóba, fölvittük az erdőbe, ahol a fenti házat épp mészfestékkel festették szép „erdőzöldre”. Marika régi bútorait hordva azzal viccelődtünk, hogy költöztetjük az asszonyt, mert Gabi már nem bírja tovább, s viszi haza Csíkmadarasra. Jöttek velünk a gyerekek is, a sógorasszony, Juli, a Csongorral egyidős fia, Ádám, s Gabi édesanyja is elkísért minket. Fenn aztán elkezdtük a bútorokat tisztítgatni, porolni, kicsit később a hölgyek közösen nekiláttak az ebédnek.
Gabival közben lementünk Dánfalvára, hogy a tehénborjaknak gyulladáscsökkentő gyógyszert, illetve injekciós tűket szerezzünk. Ezt végül a Közbirtokosság épületében, az állatorvosi rendelőben sikerült megvenni, nem kellett másik faluba átmennünk érte. Az így nyert időt kihasználva kértem, hogy vethessek pár pillantást a templomra, illetve a Községházára. Szép, igényes, új épületek, s mint kiderült, ezek felépítését a Közbirtokosság finanszírozta, csakúgy, mint a mellettük álló iskolát.
Ha minden jól megy, lesz lehetőségem beszélgetni az iskolaigazgatóval is.
Otthon felpakoltunk pár cölöpnek való fát, azzal mentünk vissza az erdőbe. Míg teljesen el nem készült az ebéd, érdeklődtem a juhászok életéről, s a következőket tudtam meg:
Ott élnek fenn, és általában 2 havonta járnak csak haza, ilyenkor kapják meg a fizetésüket is. Gabi ad nekik fizetést, ezen felül jár nekik a szállás, az étel, s az ital, no meg persze a dohány (Érdekes, hogy itt a cigarettát is szivarnak nevezik). Fizetésnapkor mindenkit meghívnak a kocsmában, ezzel minden pénzüket elvesztik, s másnap kezdődik tovább az egyszerű, de fárasztó juhászélet. 5-kor kelnek, megfejik a teheneket, majd maguk is megreggeliznek. Ezt követően viszik ki a marhákat legelni, délben itatni, s jönnek vissza. Juhász is, jószág is megpihen, majd újabb legeltetés estig, sötétedéskor jöhet a második fejés, ráadásul este még több tejet is adnak. A fejést kézzel végzik.
Megtudtam azt is, hogy amint lehet, érdemes a marhát kiengedni a zöldre a téli szezon után, ugyanis, ha nyáron is abrakot kap, akkor annyira megszokja a jót, hogy nem akar majd lehajolni a fűért. Gabi vett egy jól tejelő tehenet, amelyet egy ideig nem legeltettek, és a zöldre kivezényelve nem volt hajlandó enni. Meg kellett várni, míg teljesen kiürül a gyomra, s csak utána kezdett füvet enni; közben persze fogyott, elapadt a teje, s aggódtak érte, hogy éhen veszik-e vagy megmarad a jószág. Szerencsére aztán el kezdett enni, újra ad tejet, napi kb 18 litert.
Ebéd után a fiatalabbik juhásszal, Lehellel azt a feladatot kaptuk, hogy építsük tovább a megkezdett kerítést (A kerítés építését ők röviden kertelésnek mondják). Ez úgy nézett ki, hogy ő egy kihegyezett vasrúddal likat (lyukat) ásott, abba karót vertem egy szép méretes, kétkezes kalapáccsal (Samuval), majd két kerítéselemet hozzákötöttünk a frissen kihelyezett cölöpökhöz. Nagyjából másfél óráig dolgoztunk, s csak azért nem folytattuk, mert elfogyott az „építőanyag”.
Visszaérve a ház szinte teljesen készen állt, segítettem a maradék bútorokat bepakolni, szőnyeget (mokettát) kirakni, stb. Ezzel végezve nekiláttunk a juhoknak kiszórni a szalmát, hogy ne a saját ganéjukban álljanak, ekkor jött meg Anita és Tamás. Megmutattuk nekik az eddigi munkánkat, Gabi elmesélte, hogy hol, s merre láttak medvét (ugyanis a másik kerítés adta határon rendszerint átjönnek). Adtam még egy rövidke interjút, koccintottunk egyet, majd hazamentünk.
Amit még érdemes hozzátennem az első naphoz, hogy a kisházhoz az áramot egy napelem szolgáltatja, mely feltölt egy külön erre kialakított akkumlátort, erre van kötve egy inverter, s így van odabenn 220V. A szett átszámolva kb 170000 forintnak megfelelő leibe került.
A terv az, hogy még 2-3 napelemet szerez be Gabi a gazdasághoz, további 2 akkumlátorral kiegészítve, amiről majd mehet a leendő fejőgép, a villanypásztor, a világítás, a hűtő, stb.
