A Nyugat-Dunántúli régióba szervezett, szintén kétnapos tanulmányút keretében, a fiatalok útba ejtették két fiatal gazdálkodó, Takács András gazdaságát Szákszenden, valamint Kozicz Attila gazdaságát Kisigmándon.
Takács András mintegy 350 hektáron gazdálkodik a szákszendi határban. A terület több mint a felén kukoricát termeszt, emellett a vetésforgóhoz napraforgót, búzát és repcét vet. Fiatal gazdálkodóként támogatást nyert, majd csatlakozott az AKG programhoz is, így a termesztett növényfajok köre a szójával is kiegészült. A fiatal gazda szerint műszaki fejlesztés nélkül nincs előrelépés, mert az olcsó megoldások végül szinte mindig többe kerülnek. A beruházások ugyanis mindig az összes költség csökkentésére és a hatékonyság növelésére irányulnak. Az újabb, nagyobb teljesítményű kombájnnal gyorsabb a betakarítás, a precíziós vetőgéppel dolgozva, pedig kevesebb vetőmagot kell vásárolni és egyenletesebb a kelés is. A takarékosságtól vezérelve, a gazda 12 soros, növényvédő szerek kijuttatására is alkalmas kultivátor megvásárlásához igényelt géptámogatást, az EU vidékfejlesztési programja keretében.
Noha mostanra sok tapasztalattal és szakmai gyakorlattal rendelkezik, szívesen fogadja a tanácsokat. Ugyanis mind nagyobb értéke van a tájékozottságnak a pályázatok, támogatások terén is.
A következő úticél Kozicz Attila gazdasága volt Kisigmándon. A gazda évente 3 x 1500 hízót tart, négy épületben, meglehetősen modern körülmények között. A sertések rácson nevelődnek, ami alatt egy aknába tárolódik a trágya, egészen a disznók eladásáig. Ekkor egyszerre eresztik le az egészet a 20 m3-es központi aknába, amit a 10 m3-es szippantó két menetben ki tud üríteni. Ennek a trágyatárolási módszernek egyik nagy előnye, hogy a trágya zsíros alkotói kiülnek a trágyalé tetejére, mintegy lezárva azt, és majdnem szagtalan és légymentes tartást tesznek ezáltal lehetővé. Három régebbi gazdasági épület, és egy új, teljesen automatizált hizlalda tartozik a telephez, valamint Kisigmánd határában egy vadonatúj hígtrágya tározó. Apa és fia itt is példás együttműködésben vezeti a gazdaságot.
A tanulmányút következő állomása, már Börcsön, Rácz Róbert fiatal mezőgazdasági termelő és családjának vállalkozása volt. Ez a vállalkozás négy család összefogásából működik 360 ha földterületen. Ezen a területen mákot, búzát, repcét és kukoricát termelnek. A telephelyen kettő magtár található. Egyik önerőből, a másik hitelből épült meg. Folyamatosan figyelik a további pályázati és fejlesztési lehetőségeket. Eddig 3 pályázatuk nyert: szántóföldi permetező, valamint vetőgép finanszírozását és a fiatal gazdák induló támogatást nyerték meg. Az aratást és a szárítást bérmunkában végeztetik. Kettő nyugdíjas alkalmazottjuk van, akiket szezonálisan foglalkoztatnak. Az értékesítés során csak mákra vannak leszerződve, a többi terményt a szabad piacon adják el.
A következő helyszín Abdán volt, a Fliegl Abda Kft-nél. A gyárban mezőgazdaságban használatos eszközöket gyártanak a betonkeverőtől a trágyaszórón át, egészen a szippantókocsiig. A gyár alapítása 1975-ben történt Németországban. A Fliegl-Csoport abdai teleghelye 1993-ban létesült. Azóta gyártanak itt mezőgazdasági- és közúti pótkocsikat, egyéb munkagépeket, részegységeket és adaptereket. Ezen kívül innen történik Kelet-Európába az értékesítés, itt van a terület kereskedelmi regionális központja. A gyár magyarországi kapcsolata a Mezőgép működéséig nyúlik vissza, ugyanis már akkor gyártattak itt keverőgépeket, majd azokat vitték Németországba, ahonnan az értékesítés történt. 10 000 tonna nyersanyagot tartanak raktáron. Több raktárépületük is van, az egyik egy 4000 négyzetméteres hidegraktár, ahol minden szükséges alkatrészt tárolnak, egy pótkocsi összeállításához, így megrendelés esetén rendkívül rövid határidővel is tudnak szállítani. A másik raktár pedig egy automata raktár. A gépek szállítását hat darab saját szállítókocsival, és több alvállalkozó bevonásával oldják meg.
Gyártanak úgynevezett „no name” termékeket, melyeket utólag matricáznak fel, és más márkanéven adnak tovább a partnercégek. Saját szervízcsarnokkal, vizsgabázissal, vizsgabiztossal is rendelkeznek, így az itt gyártott gépeket egyből forgalomba lehet helyezni.
A gyár jelenleg kb. 450 család megélhetését biztosítja. Egy családi vállalkozás, mely a beruházásait saját erőből finanszírozza, így a pár éve lezajlott válságot is csak megsínylették, de nem kellett bezárni.
A tanulmányút következő állomása Kóny volt, ahol Polgár Ákos és családja vállalkozását tekintették meg a fiatalok. Hagyma- és krumplitermesztéssel, illetve szója- és kukorica vetőmag előállítással foglalkoznak. Kettő fiatal gazda összefogásából született a vállalkozás. Négy alkalmazottjuk van, 400 hektár földterülettel rendelkeznek. Sajnos a környéken sok terület van külföldi kézen, ezért nehéz a területbővítés, vagy csak kismértékben lehetséges. A csoport által megtekintett, szigetelt csarnok jelenleg is építés alatt áll. A csarnok bontott, a körmendi cipőgyár egyik épülete volt. Azért kényszerültek erre a megoldásra, mert az új csarnok kb. 100 millió forinba került volna, és az erre beadott 3 pályázatukat folyamatosan elutasították forráshiány miatt.
A hagymát és a burgonyát 5, 10, 25 kilogrammos kiszerelésben tudják csomagolni, egy Németországból importált csomagológéppel. A Lidl-nek szállítanak be. A termelésük teljesen gépesített: a burgonyát erre alkalmas géppel szedik fel, majd szalagos pótkocsin szállítják a telephelyre Ezt követően, az osztályozógépen szétválogatva kerül a csomagológéphez, ahol a kívánt súlyra csomagolják. A hagymát tárolása során 10-12 fokon kell tartani. Az öntözés csőkutak és mikroszóró rendszer segítségével történik.
Ezt követően a fiatalok Pozsgai István fiatal gazdához látogattak el Szárföldre. A vállalkozás sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkozik. A sertéstelep két istállóból áll. Ezekben összesen 1000 darab sertés hízik. A gazda csak hízlalással foglalkozik. Ezidáig magyarországi állománnyal dolgozott, az idén először Németországból vásárolt sertést. Fontos a vakcinázás, hogy ne kelljen sokat költeni gyógyszerre és állatorvosra. A tenyésztés során ad libitum etetési módot alkalmaz, ami azt jelenti, hogy folyamatosan a jószág előtt van a takarmány, és annyit fogyaszt belőle amennyit akar. Így a lehető leggyorsabban leadási súlyba kerülhet az állomány. A 330-340 forintos felvásárlási ár a legalacsonyabb, amin még lehet hizlalni, de ez is csak abban az esetben gazdaságos, ha nem kell sok plusz takarmányt és gyógyszert vásárolni. A telep egy régi TSZ telep része, melyen négy gazda dolgozik.
A csirkeállomány 9000 darabból áll. A szellőztetést itt ventilátorokkal segítik, télen kicsikkel, nyáron pedig nagyteljesítményűekkel. Szerencsére ritkák az állományt sújtó betegségek.
A létszámból kifolyólag, általában kis vágóhidakra szállítanak, többször kisebb, pár száz darabos tételeket. A válogatást már 5 és fél hetes korban megkezdik. Majd a szállítás befejeztével egy 10-14 napos szünetet tartanak, mikor az ólat fertőtlenítik, és felkészülnek az újabb állomány fogadására. Automata etető- és itatórendszer működik. Évente 5 és fél, esetleg 6 turnust hizlalnak.
A tanulmányút következő állomása Lébényben volt, ahol Matsek Attila gazdaságát tekintette meg a csoport. Ők is burgonya- és hagymatermesztéssel foglalkoznak. Nemrégiben vásároltak maguknak telephelyet, ahova a további fejlesztéseket tervezik. Saját csomagológéppel rendelkeznek, egy, illetve két ember segíti a csomagolást. Így egy nap alatt egy kamiont tudnak megpakolni csomagolt áruval. Jelenleg 500-600 tonna burgonya van betárolva. Sajnos, minimális mennyiséget tudtak értékesíteni belőle a betakarítás óta. A hagymát leginkább 10 kg-os kiszerelésben csomagolják, legnagyobb tételben a CBA vásárolja meg tőlük. A környéken igen jó a gazdák közötti kapcsolat és együttműködés. A locsolást mikroszóróval oldják meg, mivel sokkal energia- és víztakarékosabb az esőztető öntözésnél. További előnye, hogy nem tömöríti a földet. Folyamatosan fejlesztik a gépparkot, bár az idei év alacsony felvásárlási árai, és a termékek nehézkes értékesítése miatt az idén nem volt sok beruházás.
A programsorozat utolsó helyszíne a Lébény közelében található Zeiler Hungária Kft volt. A cég 62 000 négyzetméteren termel koktélparadicsomot. A termelés üvegházban, termálfűtéssel működik. Az üvegház csúcsmagassága 9 méter. Oldalfala 6 légkamrás polikarbonát, a teteje üveg. Ezen a területen 250 000 tő paradicsom van beállítva. Egy évben egyszer telepítenek, általában november végén, december elején. A paradicsom tövek több, mint 10 hónapig vannak termelésben. Folyamatosan növő fajta, így mindig engedni kell a növekedést, melynek során elvezetik a szárat, amely így több tízméter hosszúra is megnő. A kitelepítés kettő nap alatt lezajlik, alig több idő alatt a betelepítés is. Az ősz végén ültetett palánta már márciustól termést hoz. Ötnaponta kell újraválogatni a paradicsomot. Két Cherry fajtájuk van, különbség csupán annyi, hogy az egyik nagyobb, a másik kisebb szemű. Nincs vegyszerezés, mert a betegségekre ellenálló fajtákkal dolgoznak, csak hasznos rovarokat használnak a kártevőkkel szemben. A termesztés technológia holland, a holland cégtől minden hónapban jönnek ellenőrizni, hogy a termesztés megfelelően működik e, illetve ellenőrzik a technológia pontos betartását. Telepítéskor 17-18 Celsius fok van három hétig, utána folyamatosan emelik a hőmérsékletet 20-22 Celsius fokig. A fűtés 70 fokos termálvízzel történik, a termálvíz elvezetésére csatornarendszer van kiépítve ( a használt termálvíz visszasajtolása itt még nem kötelező). A fűtés főleg alsó csöveken fut. A hűtést nyáron a tetőelemek nyitásával oldják meg, amit egy automatarendszer szabályoz. Az öntözés esővízzel történik. Az üvegház tetején nagy mennyiségű esővizet tudnak felfogni, ami teljesen kiszolgálja az öntözést. Az esővíz lágyabb, ezért más összetételű tápoldatot használnak, mintha kútvízzel öntöznének. A cég Magyarországon a legnagyobb tételben a SPAR-nak szállít be, továbbá nagy tételben exportra is megy a megtermelt paradicsomból.
