FENDTségesen CLAAS kalandjaim Baján
2014. 06. 06-án többi kalandor társaimmal együtt a Hősök terén gyülekeztünk, hogy együtt útnak indulhassunk Kecskemétre, a Hegedűs farmra. Ugyanis itt volt egy ún. felkészítő traktoros tréning nap. Nagy traktor fanatikus létemre már messziről kiszúrtam a CLAAS traktorokat a buszról, ahogy befordultunk a főútról a farmhoz vezető földes útra. Ekkor már éreztem, hogy ez a nap nagyon CLAAS lesz. Megérkezve mindenki kapott egyen pólót és kalapot. Majd egy kis munkával kezdtünk kis kockabálákat pakoltunk le a pótkocsiról, hogy legyen mire leülnünk az asztaloknál. Egy kis eligazítás után 4 csapatra lettünk osztva a 4 feladathoz. Mindezt körforgásban végigcsinálta mindenki, egyiket a másik után. Az én csapatom a kiscsibéknél kezdett, itt egy kis almozás volt a feladat, de mielőtt ezt megtettük volna ki kellett pakolnunk az etetőket és itatókat, majd jöhettek a talicskák és hordhattuk ki az almot. Miután itt végeztünk indultunk tovább a szarvasmarhákhoz. Itt is hasonló feladat volt. Almozás, majd etetés. Harmadik feladatként jött a traktorozás. Ezt vártam a legjobban, már csak azért is, mert bolondulok a mezőgazdasági gépekért, de ehhez még az is hozzájött, hogy Claas traktorok voltak, amik meg a kedvenceim. Arról nem is beszélve, hogy a 2 gép közül az egyik a 2014-es évben elnyerte az Év Traktora címet, ez pedig ugye a Claas Axion 850. Mikor beültem, mint mindenkinek elmondta a kezelő, hogy mi hogyan s miképp működik, nah ez nálam nem volt szükséges. Csak beültem aztán irány. Ki se akartam szállni, olyan Claas élmény volt. Ami számomra a legmeglepőbb volt, mikor többek között a csoportom tagjai közül is azzal tértek vissza, hogy milyen egyszerűen lehet ezeket a gépeket kezelni. Szinte mindenki azt hitte, hogy a méretéhez hasonlóan, majd rúgni meg erősen taposni kell, hogy működjön, de ez nem így van. Ezeket a mai korszerű mezőgazdasági gépeket könnyebben lehet vezetni, mint bármelyik személyautót. Ha vki ezt az érzés megtapasztalja, nehezen felejti el. 4. és egyben utolsó feladatként a kukoricazsákolás maradt. Csapaton belül párokat alkottunk és 3-3 zsákot kellett megmernünk kukoricával. Mikor minden csapat végzett, jöttek a fotózkodások csoportosan és külön-külön is, ill. néhányukkal készítettek különböző riportokat.
Személy szerint velem 2 is készült egy az Agrya által, egy pedig a Kecskeméti Televízió riportereivel. Majd elérkezett az ebédidő, ami után volt egy tűz-, munka és környezetvédelmi oktatás, hogy az elkövetkező kalandjainkra fel legyünk készülve. Miután mindent megtudtunk mit hogyan csináljunk, és ne csináljunk szabadprogram volt. Lovas szekérrel lehetett a farmon körbemenni, ill. újra és újra ki lehetett próbálni a traktorokat. Én az utóbbit választottam és a végén már a kezelő sem ült be mellém, mert már tudták, hogy nincs szükség nagyon segítségre. Sőt pár társamnak én segítettem, hogy mi hogyan működik. Összegezve ez a nap nekem nem igazán mutatott újdonságot, hiszen nap mint nap tapasztalom ezt, hogy milyen a mezőgazdasági élet. Ezt egyszerűen érezni kell, mivel ez egy életérzés, ha vki ezt nem szívből csinálja, akkor semmit nem ér. Tehát nagyon CLAAS nap volt Kecskeméten.
0. nap (vasárnap)
2014. 07.06.án délután Zalaegerszegről indultam Bajára és egy laza 5 órás úttal meg is érkeztem. Itt egyenesen a szállásra indultam a Malom Panzióba. Egy kedves úriember eligazított, hogy hol lesz a szobám, majd segített a csomagokat felpakolni. Találkoztam a többi kalandortársammal, majd este 7 körül közösen mentünk vacsorázni. Majd átmentünk a bowling klubba, ahol az este további részét töltöttük.
1. nap (hétfő)
Reggel fél 6 fele ébredtem, aztán készülődés, mert ¾ 7-kor találkozónk volt a parkolóban ifj. Bátyity Antival (bemutatócsapat vezető), akivel kimentünk az Axiál telephelyére. Már messziről lehetett látni a telephelyet, aminek kapuján belépve a sok csodagép elénk tárult. FENDTséges látvány fogadott bennünket, majd haladva hátra az irodák felé, ahol a baleset és tűzvédelmi oktatást tartották megpillantottam a CLAAS traktorokat, amik a szívemhez legközelebb állnak. Ennél szebb reggelt már el se tudtam volna képzelni.
Mindezek után megkaptuk a munkaruhákat és az egyedileg nekünk tervezett pólókat. Átöltöztünk és már teljes Axiálos szerelésben Torma Tamás a szervizüzletág igazgatója tartott nekünk egy előadást, ahonnan átmentünk a szervizbe, ahol rövid eligazítás után mindenki kiválaszthatta a neki tetsző gépet, ahol majd lenni szeretne. Nekem nem volt nehéz a választás, hiszen mikor megláttam a Xerion 5000-est egyből tudtam én innen nem tágítok. Az a gép a traktorok ásza! A feladat nem volt más, mint a 4500-as Xerion-ról a széles gumikat levenni, majd az 5000-ről áttenni rá a normált.
Mire végeztünk el is jött az ebédidő, így speciál társaimmal elindultunk az Axiál saját konyháján elfogyasztani az ebédet. Majd jóllakottan ismét irány a szerviz, mivel a Xerion-nál már nem volt mit tenni, így új helyszínt választottam, ahol egy Claas rendsodrót „legóztak” össze. Ez számomra elég érdekes volt, mivel, ha saját szemmel nem látom, talán nem is gondoltam volna soha, hogy gyári munkát is végeznek a szervizben. Többek között ezek a rendsodrók tényleg szinte, mint a legó érkeznek ide a telepre. Egyedül talán a váz van össze rakva, aztán itt egy útmutató füzet alapján kerül minden a helyére, mint pl. a fogak, a burkolat vagy akár a kardán.
Számomra ez egy érdekes dolog volt, hiszen azért ilyet nem minden nap csinál az ember, meg belegondolni abba, hogy ezt a gépet vki utána használni fogja és tudom, hogy én is segédkeztem az összerakásában az vhogy jó érzés. Közben el is érkezett a 4 óra, így az első kalandos napunk vége is, mármint, ami a munkát illeti. Visszamentünk a szállásra, majd egy kis pihenő után elindultunk a városba egy kis városnézésre, majd fél 8 fele a szállásunkhoz tartozó étteremben vacsoráztunk, illetve a szintén ide tartozó bowling klubban töltöttük az este fennmaradó részét.
2. nap (kedd)
Reggel fél 7-kor keltem, majd készülődés, reggeli és irány az Axiál telephelye. A mai napot kicsit jobban vártam, ugyanis a mai naptól kezdve kettesével kimehettünk helyszínre is, egy-egy mobilszervizes „kollégával”. A reggeli eligazításon egyik speciáltársam és én választottuk a mobilszervizt így mi el is indultunk a műhelybe. Itt épp egy 936-os Fendt várt szerelésre szorulva. A hidraulika csatlakozónál volt vele gond. Fél 10 fele el is jött az idő, így útnak indultunk Miskére, egy Claas Tucano 430-as kombájnhoz. 500-as nagy szervize volt, ami annyit tesz, hogy a gyárilag előírt olajt és szűrőket ki kell cserélni. Kezdtük a motorolaj leengedésével, majd utána a hidraulika és végül a fékolajt cseréltük le. A nagy munka közepette egyszer csak egy nagy dörgés és ránk szakadt az ég, gyorsan le a kombájnról be alá (mert, mire nem jó egy kombájn) és vártuk, hogy csillapodjon időjárásunk. Ezután már nem volt sok feladat csak összepakolni illetve én még kicseréltem a lég kondi szűrőt. Ekkor jött az igazán Claas része a napnak, ugyanis a gépkezelő megengedte, hogy én vigyem el a kombájnt a parkolási helyére. Szépen beparkoltam, ahogy azt illik.
Innen kb. olyan 2 körül értünk vissza a telepre, ahol ebéd után többi kalandortárunkat megkeresve csatlakoztunk hozzájuk. Épp 1 Claas Rollant bálázó volt terítéken. 0. revíziós volt, ami a gyárból való beérkezés utáni ellenőrzést és felkészítést jelenti. Ilyenkor próbakötözést is végre hajtanak egy speciálisan, erre a célra, kitalált gépre csatlakoztatva. Maga a bálázó működése nem volt nagy újdonság, mert nem keveset báláztam már, de így kívülről is látni a dolgok menetét az egészen más volt. Eljött a 4 óra ismét, így visszaindultunk a szállásra, hol ismét kis pihenő után bementünk a városba. Este fél 8 körül vacsoráztunk, majd a bowling klubban megnéztük az aznapi VB meccset, ami kihagyhatatlan volt, mint nagy német drukker és ráadásul nyertek is a németek így egy igazán Claas nap volt a mai.
3. nap (szerda)
Reggel ismét fél 7-kor keltem, majd készülődés és irány a telephely. Mivel a tegnapi nap már ketten voltunk kint helyszínen mobilossal, így ma a többieken volt a sor. Mi pedig bent maradtunk és egy igazán izgalmas munka várt ránk. „Legózhattunk”, de ezúttal 2 db Class kasza volt az alany. A feladat adott volt, behozták a kaszatesteket, amik egyben voltak, majd ládákban jöttek a többi alkatrészek, de minden egyes kis csavar külön becsomagolva. Kezdtük először is a kicsomagolással és a szortírozással, hogy mi majd hova fog kelleni csoportokba raktuk. Ezután kezdődhetett maga a munka, helyére raktuk a késeket a forgási iránynak megfelelően, majd jöhetett az útmutató kézikönyv, amiből néztük mit hogyan kell és mivel felrakni. Felcsavaroztuk a burkolatokat, majd a ponyvatartót, illetve jöhetett maga a ponyva. Mire ezekkel végeztünk ebédidő lett, majd folytatva a munkát a vonószerkezet összeszerelése következett, ami már szinte semmiség volt az eddigiekhez képest. Gyakorlatilag az egésznapunk ráment a 2 kasza összeszerelésére. 4 órakor a munkaidőnk lejártakor mi eljöttünk. Kis pihenő után ismét elindultunk a városba egészen pontosan a Petőfi sziget körül sétáltunk, illetve szórakoztunk kicsit a játszótéren. Este együtt vacsoráztunk Umenhoffer Péterrel (marketingigazgató) és Bodnár Józseffel (termékmenedzser). Majd a kerthelyiségben beszélgetéssel folytattuk az estét.
4. nap (csütörtök)
Ismét fél 7 fele keltem, mondhatni, hogy szokásos napi rutin szerint telt a reggel. Fél 8 fele beérkeztünk a telephelyre, ahol már vártak minket, ugyanis egy mobil fékpad mérést mutattak be nekünk. Egy Landini 115 típusú gép volt az alany. A mérésre azért volt szükség, mert nem adta le a benne rejlő erőt a gépezet, amit a vizsgálat ki is mutatott. Ezután a szervizes „kolléga” megmutatta nekünk az injektor felújító műhelyt. Majd speciáltársaimmal úgy véltük elindulunk felfedező körútra a telepen, avagy megcsodáltuk ezeket a csodagépeket. Kezdtük a bejáratnál sorakozó Fendt-ekkel, majd átsétáltunk a túloldalra, ahol a sok Claas gép sorakozott. Ez nekem maga volt a Mennyország, ennyi Claas gépet egy helyen látni hihetetlen jó volt. Tovább sétálva a telepen elértük a hátsó Fendt részleget, ahol szintén csak ámultam a sok traktor láttán. Aztán jöttek a használtgépek a Manax-nál, ekkor már kaptunk egy kis segítséget is avagy inkább úgy mondva kíséretet, aki kicsit jobban tájékozódott volt itt. Kalandozásaink olyan hosszúra sikeredett, hogy elérkezett közben az ebédidő, így hát elindultunk ebédelni, ahol csatlakozott hozzánk Umenhoffer Péter is. Ezután felmentünk az egyik irodába, ahol Harsányi Zsolttal (igazgató) tudtunk beszélgetni illetve feltehettünk kérdéseket, amik érdekeltek. Nagyon közvetlen volt az egész. Aztán kifele jövet megpillantottam egy nagyon kedves ismerősömet, Nagy Róbertet (Fendt termékmenedzser), akitől sikerült szereznem, avagy inkább kérnem egy kulcsot az egyik traktorhoz kipróbálásra. Ezúton is nagyon köszönöm a lehetőséget Robi. Megkaptam a kulcsot a 722-es típusú Fendt traktorhoz és fejvesztésem mellett, mivel Robinak el kellett mennie mehettünk a telepen a géppel. Először én mentem a kicsikével, majd utána egyesével megmutattam minden speciáltársamnak is mi, hogyan miképp működik, vagy mi, mire való és ők is mehettek vele egy-egy kört. Így mindenki megtapasztalhatta milyen Fendtséges élmény is vezetni ez Fendt-et. Mindeközben megérkezett az Agrya-tól László Anita is, hogy riportokat készítsen velünk. Elmondhattuk véleményünket, tapasztalatainkat illetve élményeinket a héttel kapcsolatosan. Ezután készítettek pár lépet rólunk a gépekkel. Illetve eljött számomra az egész hétnek a fénypontja, vezethettem az egyik legnagyobb kedvencemet egy Claas Axion 930-as típusú traktort. Ez a gép vmi fantasztikus, ki se akartam belőle szállni, de muszáj volt, mert gyorsan eltelt az idő és már 4 óra is elmúlt, mikor elindultunk vissza a szállásra. A mai napon kimaradt a városi sétánk ugyanis 7 órára volt lefoglalva az asztal vacsorázni, amit Umenhoffer Péterrel és az Agrya-sokkal, László Anitával fogyasztottunk el. Majd később a kerthelyiségben csatlakozott hozzánk Bátyity Anti is. Itt kaptunk egy kis ajándékcsomagot is a Pétertől a hét emlékére.
5. nap (péntek)
Elérkezett az utolsó reggel. Kicsit később volt az ébresztő, mert csak fél 9-re kellett mennünk. Reggeliztünk, majd kipakoltunk a szobáinkból és elindultunk az utolsó kalandornapunkra. Ezt a napot fotózkodással kezdtük az Axiál részére készítettek pár képet a különböző gépekkel.
Mindezek után Umenhoffer Péterrel körbejártuk a telepet. Először a raktárba mentünk, ahonnan kikerülnek az alkatrészek és egyéb dolgok a gépekhez. Ezután az eddig nem látott kis Gehl raktárt, ahol ezek a kis rakodógépek sorakoztak. Olyan fél 1 körül lehetett mikor végig értünk a telepen és ezzel egyben speciális kalandjaink végére is. Visszaindultunk a szállásra, majd mindenki búcsút intve Bajától haza.
Összefoglalva nekem rendkívül tetszett az itt eltöltött 5 nap. Ami kicsit rossz volt, hogy csak 5 nap volt, viszont rendkívül jó csapatot válogattak össze, avagy választottak ki a jelentkezők közül. Mást nem is tudok mondani, mint, hogy élményekben gazdag FENDTségesen CLAAS hetet tölthettem el Baján.
