Augusztus 10. Tömeg van a Miskolcra tartó IC-n. Ettől függetlenül szeretek vonatozni, főleg a fülkés vonatokon. Bár ez most pont nem az.
Az út viszonylag gyors és zökkenőmentes, én pedig egy kicsit izgatott, vagy inkább várakozó vagyok. Mindig élmény új embereket megismerni.
Elhanyagolható, 5 perces késéssel megérkezünk Miskolcra, ahol Bénó Gábor, a fogadógazdám már vár. Egy kertészete van, jó nagy. Láttam róla képeket, megpróbáltam kicsit utánaolvasni már otthon.
Megérkezünk a kertészetbe, ahol egyébként ő lakik is. Nekem is itt lesz egy szobám. Bejárjuk a kertészetet, ami már elsőre nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy miket fogunk itt csinálni, de gondolom, hogy munka van bőven.
A kertészet tényleg nagynak tűnik. Két nagy üvegházból és még 5 nagy fóliából, kisebb épületből áll. Egy csomó érdekes dolgot megtudok róla amíg bejárjuk.
A nap hátralevő részében megismerek még néhány embert és elmegyünk a tolcsvai borfesztiválra. Jó borok, néhány pohár bor után nagyon élvezhető koncertek és a végén egy tűzijáték. Tényleg nagyon szép volt. A feloldódásban is sokat segített.
Az első benyomásaim nagyon jók. Mindenki igazán kedves. A hely is nagyon szép. A kedvencem már most az üvegházak mögött található "rét". Egy nagy terület, ami tele van réti virágokkal. Az üvegházak klímája után nagyon kellemes itt pihenni.
