Még múlt héten egyeztettem fogadó gazdámmal, Süli Ernővel, hogy mikor érkezzek. Így ma, hétfőn meg is érkeztem a megbeszéltek szerint Kunágotára.
Ernő egy izgő-mozgó, nyughatatlan alkat, aki mindig dolgozik, megy, halad, csinálja, valami erős belső késztetéstől hajtva. A szemén is látszik az elszántság. És persze a sok munka is.
Érkezésem után családja körében ebédeltünk. Megismertem feleségét, Szilviát, kislányát, Dorinát, és kisfiát, Benit, valamin az anyukáját, Anikót is.
Ebéd közben sorra vettük, hogy milyen munkák várhatnak rám a gazdaságban. Megtudtam, hogy gazdám 7-8 hektáron foglalkozik dinnyetermesztéssel. 50 hektáron pedig kalászosokkal. A munka dandárja a dinnyében fog rám várni, tekintve, hogy a kalászosok már túl vannak az aratáson.
Ebéd után felpattantunk, és gazdám egyik projektjét szemlétük meg, ami egy apróvad bemutató. Ez egy 2 hektáros úgynevezett volier, ami egy hatalmas, oldalról és felülről is hálóval fedett létesítmény. Itt párszáz méteren segítettem a szögesdrót kihúzásában és az oszlopokhoz szögelésben.
Ezután az gazdám anyukája mutatta be egy másik projektjüket, ami egy tájház kialakítása volt. Jómagam rajongok a régiségekért, így kedvem leltem a százéves berendezési tárgyakban és használati eszközökben. Majdnem mindegyik ismerősen köszönt vissza nagyszüleimnél töltött gyermekkoromból. A tájház csodálatos tárgyakon, fényképeken mutatja be Kunágota múltját, nagyszüleink, dédszüleink idejét.
Ernő, ha unatkozna a gazdaságban, és a fenti két projektet kezelő alapítványokban végzett munkája mellett, akkor a helyi vadásztársaság elnökekéntm vagy a felnőttképzésben oktatóként és vizsgabizottsági tagként foglalja el magát. Azt hiszem, ő az az ember, akinek nem 24 órából áll a nap! :-)
Közben kiderült, hogy erdélyi unokatestvéreim távoli rokonai itt laknak a szomszédban. Erre mennyi az esély? Volt sztorizgatás, hihetetlen, ahogy ismerik a családi történeteinket!
Délután a dinnyében a locsolóberendezéseket ellenőriztük. Sajnos nagy károkat okoz idén a pocok. Ha az nem lenne elég, hogy megrágja a dinnyét (és így eladhatatlanná teszi), akkor még a csepegtetőcsöveket is szétrágja, így jut vízhez. Igaz a hír, hogy idén rengeteg a pocok. Emellett a nyulak is be-bejárnak csemegézni. Ezt megelőzendő, a gazdámmal egy 500 méteres szakaszon feszítettünk ki villanypásztort és vertük le a hozzájuk tartozó karókat.
A szomszéd táblán épp aratták a búzát, így beülhettem Józsi bácsi mellé a kabinba a Claas Dominatorba. :-)
Mire végeztünk a villanypásztorral, ránk esteledett.
Vacsora, fürdés, és irány az ágy. Holnap még hosszabb lesz a nap.
