Koránkelés és küzdelmes füstölés jellemezte a mai napot is;
Ma sikerült korábban kelnünk a tegnapinál, ami nem volt jó érzés abban a tudatban, hogy éjszaka is dolgoznunk kell majd. Reggeltől mézet vettünk el, olyan ütemben, ahogy csak tudtunk. Lehet a kései reggeli, vagy a többnyire napon, és mozgásban töltött több óra hatására déltájban pár órára elromlottam. Nem volt elég, hogy mindkét bokám bedagadt a szúrásoktól és minden lépés megpróbálatás volt, enyhe napszúrás érzése kerített hatalmába, így Adrival arra juottunk, hogy kicsit pihenjek. Így szerencsére a legmelegebb órákat nem kellett talpon töltenem, és ahogy koordinációs képességem, úgy munkám hatásfoka is jelentősen javult másfél liter víz és másfél óra alvást követően.
Lajoshoz, a papucsban fekvőkaptárakkal méhészkedő kollegával nem sikerült találkoznunk, mert egész nap a forgatócsoporttot vártuk, akik megörökítették a füstölésünket, és megkeresték az összefüggést a napviaszolvasztó (hetem egyik főműve) és a méhészet között.
A méhek a nagy melegre való tekintettel ma is elég zizik voltak, sokat kellett füstölni őket, délre odáig jutottam, hogy ha becsuktam a szemem, akkor is füstöt láttam.
Este még minél gyorsabb munkával igyekeztünk sötétedés előtt minél több mézet begyűjteni. Gondviselés szerű szerencsém, hogy Párom meglátogatott, és ki kellett mennem elé az állomásra, mert Adriék pont ezidő alatt nyitották meg a 30-as kaptárat, ami a hét legagresszívebb családjánk bizonyult - egész héten nem kaptak annyi szúrást, mint tőlük.
Mire az állomásról visszaértünk és lecuccoltunk, kezdhettük is a pergetést. Ez a művelet a méz kinyerése az elvett mézes-lépekből, ami egy ekkora méhészetben igen idő- és munkaigényes. A főbb munkafolyamatok:
-
egyesével lefedelezni a lépeket - a kész mézet a méhek viasszal lefedik, a fedelezés ennek a rétegnek az eltávolítása egy fésű szerű villával,
-
huszonnyolcasával betenni őket a pergetőbe - ez egy nagyobb centrifuga, ami a centri... szóval kipergeti a mézet a sejtekből a forgás segítségével
-
a mézet két fázisban leszűrni és hordókba gyűjteni
-
a kipergetett lépeket az éj leple alatt meglepetésszerűen visszaadni a családoknak, hogy kinyalják.
Ez a munka nagyjából 10-től hajnali 3-ig tartott, és heten dolgoztunk folyamatosan - bevonódott majd az egész család, s Párom is jelentősen hozzájárult a munkához. Így mint egy vidám tollfosztáson fedeleztünk, pergettünk, és küzdöttünk az éjszakai lehüléssel, ami megnehezítette a méz kicsapódását a pergető falára. Sajnos kénytelenek voltunk éjjel pergetni, mert nappal megérezték volna a méhek a felszabaduló méz-illatot, és elleptek volna bennünket.
Háromkor egységesen úgy láttuk, hogy sem a hideggel sem a fáradtsággal nem érdemes tovább küzdeni, azért a lefekvés mellett döntöttünk.
Ui; szombat reggel végre kialudtam magam, mint utóbb kiderült ezzel egyedül voltam, mert Adri hétkor már felkelt és elvette még három család mézét. Elismerésre méltó munkamorál! Reggeli után elbúcsúztunk a családtól, egyetértve abban, hogy látjuk még egymást - a méhészetben vagy egy képzésben, ez mjd elválik. És nem szabad megfelednezni a búcsú egyik szerves részéről, egy üveg világossárgán fénylő, hajnalban pergetett 2013-as akác-selyemfű mézről sem, amit este itthon már jóízzel fogyasztottam a vacsorámhoz, mielőtt újabb borogatást tettem volna a bedagadt bokáimra.
