Kultúrák találkozása - Vidék Kaland Casting II.

A meghallgatásról maradt élmény tortám egy újabb szeletét osztanám meg a Kedves Olvasóval. Ezt a meghallgatást fel lehetett fogni úgyis, mint a különböző kultúrák találkozását. Mert az élethelyzet, a mindennapi környezet, amit megélünk egyfajta kultúrát is jelent. Van ami egyeseknek természetes, másoknak viszont nem. Egy aranyos és valós történettel demonstrálnám a szociális-társadalmi különbözőségek komikumát.

Él az én falumban két tipikus falusi mesterember. Az egyikük „Badó”, az ötvenes éveiben járó mindent megszerelő mekkmester. Az a típus, aki képes a kávédarálót fűnyíróvá alakítani. A másikuk „Pucok” a határidőkkel örök harcot vívó és állandóan alul maradó, egyébként aranykezű karosszéria lakatos, aki a harmincas évei második felét tapossa. Badó autót akart venni, ezért elhívta magával Pucokot, hogy nézze már meg a kiszemelt járgányt, hogy csak a glett tartja össze, vagy tényleg törésmentes darab. Hazafelé megéheztek és mivel nem volt sok idejük, Pucok éppen valami sürgetően, előző hétre határidős autó lakatolásának a felénél tartott, ezért sietett haza. Így javasolta, hogy ugorjanak már be a Mekibe egy menüre. Badó húzódozott, mert a munkásruhát, ami rajta volt nem érezte méltónak arra, hogy étterembe menjenek, mégha gyorsétteremről is lenne szó. Pucok mondta, hogy nem baj, majd kérnek az ablaknál. Erre jött az őszinte kérdés Badótól: „Miért, ismersz ott valakit, hogy kiadják a kaját az ablakon?”
Na valahogy így jártunk mi is a meghallgatáson. Talán a harmadik jelöltnél, valamiféle hatodik érzéktől vezérelve megkérdeztem, pusztán poénból, hogy „vegás vagy?” Az igenlő választól lefagyott a szoftverünk, pláne az után, hogy az adatlap szerint nem volt a kollégának jogsija se. Át is futott a fejemen a gondolat: „mit kezdene ezzel a fiatallal egy gazda?” 100-ból 101 gazda család által egyébként fogyasztott kaja normálisan tartalmaz húst, jó eséllyel a saját nevelésű jószágból. A fizikai munkához amúgy se árt az energia. Ezt meg magokból, csirákból, mégha kóli-mentes is, nehéz kinyerni. A jogsi az meg olyan a gazdának, mint lélegzet vétel, a gépekkel dolgoznak, azokat vezetni kell, a legtöbb gazdának A-tól ZS-ig az összes gépjármű kategóriára van jogsija. Meg ugye vidéken a tömegközlekedés sem mindig a legtökéletesebb. A falvakban nem jár a 4-6-os villamos 5 percenként, így ha mozogni akarnak kell jogsi, meg az autó. 

Be kell azonban látnunk, hogy egy városlakó tényleg le tudja élni úgy az éltét, hogy nincs jogosítványa. A vegás életmód meg biztosan nagyon egészséges. Ebből az esetből most éppen mi tanultunk…