Tanulmányút Dél-Alföldön

Printer-friendly version

 

A magyarországi tanulmányút sorozat utolsó állomása a dél-alföldi régió volt, ahol a fiatalok állattenyésztő gazdaságokba, kertészetekbe, termelőszövetkezetbe, és egy hűtőházba is ellátogattak, hogy a gazdaságokat irányító fiatal gazdákkal elbeszélgetve, a gazdaságokat bejárva, személyes tapasztalatokat szerezhessenek a mezőgazdasággal kapcsolatban.

A kezdetekkor még nagyon nehéz volt pénzt szerezni, nem igazán voltak bankhitelek. A közeli és távoli rokonoktól kértünk kölcsön, meg hát kárpótlási jegyeket is kaptunk vissza, és úgy sikerült hozzájutni egy 150-200 ha földterülethez, amit nagyapám kezdett el művelni” – kezdi Hegedűs Zsolt fiatal gazda. Édesapja annak idején nagyot lépett, mikor otthagyta asztalos üzemvezetői szakmáját, és ő is elkezdett gazdálkodni. Megvette az első traktort: egy Mtz-t, egy pótkocsit, egy tárcsát meg egy ekét. Így kezdődött az egész. Pár év eltelt, a géppark kevésnek és hiányosnak bizonyult, így a nyereséges üzemelés érdekében fejleszteni kezdett. A gépekre vett fel sok hitelt, a Sapard támogatási rendszer keretében pedig sikerült megvenni belőle egy kombájnt, valamint még egy traktort és egy trágyaszórót. Zsolt elvégezte Gödöllőn az agráregyetemet, és az állattenyésztésbe fogott bele. Meglátása szerint ahhoz, hogy egy földterületen hosszú távon lehessen gazdálkodni, a szerves trágyára nagy szükség van. Most már elérte a gazdaság a 80-100 tehenes szarvasmarha állományt, ami elég komoly szerves trágya mennyiséget termel minden évben, és már csak ezen inputanyagért megéri tartani a marhákat. A szomszédos sertéstelepről ráadásul egész évben hordják a hígtrágyát. A gazdaságban átfogó vertikumra törekednek. A növénytermesztés, a húsmarha- és csirketartás jövedelmezősége évről évre változik, de egymás komplementereként év végére mindig hoznak egy átlagot. A jó gazda gondosságát szemlélteti egy olyan apróság is, hogy a földterületeket övező fasorokat évente gondozzák, karbantartják, a gépi munkák akadálymentesítése és a műholdfelvételek pontossága érdekében.

Húshasznúként hasznosítják a szarvasmarha-állományt. Amikor születik egy borjú, a környező, maximum 30-40 km-re lévő falvakból felvásárolnak mellé még egy-két mostohatestvért, így egy anyatehén felnevel 2-3 kicsit maga alatt. Ezeket 200-400 kilósan értékesítik élősúlyban, exportra. Törökországban jelenleg igen keresett, idén szinte duplájára emelkedett az ára: a korábbi 450 Ft/kg-hoz képest jelenleg 900 körül mozog a szarvasmarha ára. Jelenleg élősúlyban kifizetődőbb értékesíteni, mert levágva, készáruként nem jelentene ekkora bevételt.
A fiatalok először a még egyszer sem ellett nőivarú szarvasmarhák, azaz az üszők karámját tekinthették meg, melyek a bikáktól elkülönítetten nevelkednek a megfelelő testsúly és fejlettségi állapot eléréséig. Takarmányozásuk és tartásuk extenzív körülmények közt történik. A következő látnivaló a tehenek, majd a növendék bikák karámja volt. Ez utóbbiak darán, lucernán és kukoricaszáron nevelkednek 400 kg-os súlyig.
Mélyalmos tartástechnológiát alkalmaznak a telepen, tehát a folyamatos táplálkozás és a trágya keletkezése körfolyamatot alkot. Amikor önmaguk alatt már vastag trágyaréteg halmozódik fel, traktorral kihordják azt a földekre, és a ciklus kezdődik elölről
A tehenekkel folyamatosan együtt tartanak egy – egyébként a Magyar Tarka Egyesülettől beszerzett – bikát is, melynek a megtermékenyítés a dolga. Nem alkalmazzák ugyanis az inszeminálást, mert nagy odafigyelést igénylő munka lenne a tehenek megfigyelése és időben történő megtermékenyítése. Hátránya, hogy a bika agresszivitása miatt nagy veszélyforrás. Csak magyar tarkával foglalkoznak, ugyanis ez a fajta a nomád életkörülményeket jól tolerálja.
A következő helyiségben a legfiatalabb, néhány napos-hetes borjakat láthatták a fiatalok, amelyeknek anyja épp kint legelészett. Az ellés a szabadban történik, emberi beavatkozás nélkül. A hasmenéses járvány jelenti a veszélyforrást rájuk, mely az egyedek között könnyen terjedhet és igen nehéz kigyógyítani az állományt belőle. Védekezni ellene a gyakori almozással, azaz a szalma tisztántartásával lehet.
A fiatal gazda évek óta foglalkozik baromfitartással is. Naposcsibéket hoz Bábolnáról, melyeket naposan, előnevelten és rántanivaló méretben árul. Sajnos, a nevelt mennyiség a felére csökkent a kezdetekhez képest. Az értékesítés helyben illetve vásárokon történik. Korábban keltetőt is alkalmaztak, azonban a rossz kelési arány miatt ez gazdaságtalanná vált.
A vetésszerkezetet tekintve 100-140 ha/év kukoricát termelnek, 8 tonnás termésátlaggal. A kukorica mellett a búza, tritikálé, árpa, napraforgó és esetenként a repce is helyet kap a vetésforgóban.
2004-ben építették meg a központi gépszínt, így a szervízelési munkákat fedett helyen tudják elvégezni. Szerszámraktárnak, valamint alkatrésztárolásra konténereket alkalmaznak, erre a célra külön épületeket nem építenek.
A telepen látható fóliasátrakban részint a gabonát tárolják, amit itt helyben értékesítenek. Nagy részét természetesen egyben adják el, szárítótól. Fóliasátrakban tárolják télen a gépeket is, mely az eső és hó, tehát a rozsda ellen ad védelmet. Előnye, hogy nem kell rá építési engedély, és fenntartása a fólia 2-3 évenkénti cserélésében merül ki. A helyszínen lévő gabona is ilyen tárolási módszerrel kerül betárolásra arra a néhány hónapra, amíg a saját és a vevők igényei ki nem ürítik a készletet. A fólia alatti tér 150 tonna termény tárolására elegendő. Az értékesítés „szedd magad” formában történik.
Az erőgépekben a 80-90 LE-s kategóriát alkalmazzák, ehhez illeszkedik a munkagéppark is. A nagyobb kategóriára váltás maga után vonná a munkagépek cseréjét is, így a beruházás  tetemes költségeket emésztene fel. A gazda véleménye szerint jól meg kell gondolni az induló géppark vonóerő kategóriáját. A traktorokon felszerelésre került a GPS készülék, mely – azon túl, hogy az ellopott traktoruknak segített nyomára akadni – a gép munkájának folyamatos nyomon követését és ellenőrzését teszi lehetővé. A legújabb Mtz-t eszközhitelre vásárolta a fiatal gazda. Véleménye szerint egy keleti és egy nyugati gép (JD, New Holland) ára közti szakadékot a kihasználtsággal lehet áthidalni. Azonban ha a folyamatos munka nem biztosított, illetve egy ügyes gépkezelő nem áll rendelkezésre, akkor ésszerűbb az olcsóbb kategóriát választani. Az újabb erőgépek Valtra gyártmányúak. Ezekből többet lehet kihozni az Mtz-hez képest, viszont jobban is kell rájuk vigyázni és az alkatrészellátás is drágább. Jelenleg az öt traktorral, az egy kombájnnal és a csatlakozó munkagépekkel saját maguknak minden műveletet meg tudnak csinálni.
A gazdaságban 8-10 ember dolgozik, ebből 5-6 traktoros, 1-2 állatgondozó, egy kombájnos és egy szerelő a műhelyben. Véleménye szerint a pályázatoknál előnyben van az, akinek több alkalmazottja van, állatot tart, fiatal és megfelelő mezőgazdasági képzettsége van. A 320 hektáros gazdaság egy része az AKG program keretein belül működik.

Tarjányi Csaba fiatal gazda telepén 2001 óta folyik gazdálkodás. A gazda őstermelőként üzemelteteti a családi gazdaságot, közel 600 hektár területen. A terület valamikor termelőszövetkezeti telep volt, amelyből mindössze egy felújított nádtetős istállóépület maradt meg.
Egy komoly beruházás folyamatába pillanthattak bele a résztvevők, ugyanis a gazdaságban egy 2010-ben elnyert ÁTK-s pályázat megvalósítása zajlik.  A beruházás teljes kivitelezését 2012 őszére ütemezik, amelynek keretein belül egy komplett épületegyüttes, istálló- és  magtár építés, uniós előírásnak megfelelően trágyatároló, zöldtakarmány tároló, közmű, infrastruktúra, vízhálózat, úthálózat kiépítése valósul meg.
A gazdaság fő irányvonala  a húsmarha tenyésztés. Az állomány úgy alakult ki, hogy a magyar tarka alapállományt húshasznú charolais bikákkal keresztezték. Emellett szántóföldi növénytermelés folyik 200 hektár területen, amely nagyrészt az állattartást szolgálja ki. Mindemellett hobbitevékenységként a gazda lovakat tenyésztést. Az állatállomány meghatározó hányadát extenzív gazdálkodás keretében nevelik.
A szaporítás tavaszi időszakra esik, február végén, március elején, ősszel pedig leválasztják a borjakat. Az állatállomány megközelítőleg 700 tehén, 100 darab borjú,  illetve 30 darabos lóállomány.
Az értékesítés szinte kizárólagosan export, főleg a török piacra.
A növénytermesztéssel és állattenyésztéssel együtt foglalkozni érdemes és kifizetődőbb, a komplexitásra kell törekedni. Össze kell kapcsolni a kettőt, mert a szántóföldi növénytermesztésnek rengeteg olyan mellékterméke van, amit az állattenyésztésben lehet hasznosítani, vissza lehet forgatni.

Bakó Dániel fiatal gazda termesztés technológiája nem a talajban történik, hanem tőzeg gyapoton, ami azt jelenti, hogy három növénynek jut 1m x15cm x10 cm gyökértámasztó közeg. Szervetlen műtrágyát használnak, amit tápoldatban juttatnak el a növényhez. Ehhez a törzsoldathoz jó minőségű víz és egy számítógépes rendszer szükséges. A jó minőségű víz eléréséhez egy fordított ozmózis elvén működő víztisztítót használnak Továbbá rendelkezésre áll egy 75 m³ puffer tartály, amit a számítógép által üzemeltetett öntözőrendszer meghibásodása esetén használnak. Ugyanis ha például nyáron, 40 fokos melegben 3 órán keresztül nem öntöznek, kiszáradhat az ültetvény. Azt, hogy a palánták hány milliliter vizet, ill. tápoldatot kapjanak, a fény alapján határozzák meg.
2002. évben pályázati forrásból épült az a fiatalok által is megtekintett, 240 m²-es épület, mely 3 részből áll:
Első rész a kézi raktár, a második a manipuláló helység. Szedéskor ide kerül az áru és ez közraktárként is működik. Itt napi 300-400 láda paprika osztályozása történik. Az osztályozó gép végén található egy felöntő garat, amibe a paprikát töltik, és ez adagolja a paprikát a fotocellás válogató görgős szalagjára. 2-4 fő kézi erő elegendő ehhez a válogató géphez. A válogatás úgy történik, hogy a fotocella segítségével, a Kálcium hiányos paprikát, a lecsó (hibás) és a színes paprikát kell kiszedni.  Az osztályozó gép magyar találmány: egy  „V” alakú szalag, amelybe a paprika esik, és ahogy nő a távolság a szalagok között, úgy esik le a paprika.  Az osztályozó gép végéhez is kell kiszolgáló személyzet, akik a ládákat szedik el a géptől. A gép értéke kb. 3 millió forint a 10-12 millió forintos holland gyártmányú osztályozó gépekkel szemben. 30 éve már a paprikát a váll átmérő mérete alapján válogatják, így  van 70-60-50-40mm-es osztály, de az idén a Tesco kitalálta hogy a hosszúság alapján is kell válogatni, ami teljesen lehetetlen.
Az épület harmadik részében a global get minősítési rendszer követelményeinek tesznek eleget, mely az áru nyomon követhetőségét biztosítja. Ugyanis csak így lehet a terményeket az áruházláncoknak értékesíteni, vagy külföldre exportálni. Az osztályozott árut raklaponként, minden egyes csomagot fel kell címkézni, hogy a másodlagos ellenőrzéskor is nyomon követhető legyen az áru.
Ez az egész munkafolyamat akkor fejeződik be a termelők számára, amikor a termény a DÉLKER-TÉSZ – hez kerül beszállításra, ahol felvásárlási dokumentumot állítanak ki. Majd kettő hét múlva történik a felvásárlási jegy, vagy számla kiállítása és az áru értékének kifizetése a DÉLKER-TÉSZ részéről.
DÉLKER-TÉSZ helyi szövetkezeti forma, 600 taggal. Megbízható, termelőket segítő szövetkezet, mely 100 napos finanszírozást biztosít már a palánták vásárlásánál is. Évközben az input anyagoknál is érvényes a 100 napos finanszírozás, ami nagyon hasznos, hiszen azt már az azévi termésből lehet visszafizetni.
Utolsó állomásként egy hőközpontot látogatott meg a csoport. A részvénytársaságnak 20 db kútja van. A 2-es kút a legkorábban megfúrt kút, amelyből 84-86 ۫С-os vizet nyernek. Mélysége 2100-2200 m, melynek vízhozama kiváló. Cső búvárszivattyú található benne, amely 100 m mélyen van a kútban elhelyezve. Termelőcső segítségével jut a felszínre a meleg víz. A meleg víz szigetelt csőhálózaton kerül be a hőközpontba. Manapság egy ilyen kút fúrása 150-160 millió forint, de ez csak csupán a kút és ehhez jönnek a további engedélyek. Mikor megfúrták a kutat, pozitív kút volt, de az idők változásával negatív lett, majd ismét a szintek emelkedésével újra pozitívvá vált. Egy kút várható élettartama 30-40 év –bár ezen már túl vannak-, ha jól  karban van tartva, akár 80 év is lehet. A kút vízadó rétege a felső pannon üledékes homokkő rétege. Az így nyert víz szinte a gyógyvíz kategóriát súrolja, amit jelenleg 12 db üvegház  fűtésére használnak. Minden üvegházban két helyen található hőmérséklet érzékelő szenzor. A számítógép folyamatosan  dolgozza fel  az időjárási adatokat,  és ennek megfelelően minden  üvegházhoz be lehet állítani a minimum, ill. maximum riasztási értékeket. 

A Primőr Profit Kft. telepéhez tartozik egy 4500m2-es fűtött fóliablokk és egy Magyarországon egyedülálló, egy légterű, 2,5 hektáros üvegház, amelyekben fehérpaprika termesztése folyik, illetve  2,25 hektáros területen kaliforniai paprika termesztése.  Ehhez kapcsolódik két üvegház, (5000m2-es és egy közel 4000 m2-es) ahol palántatermesztéssel foglalkoznak. A telep felújítása egy 750 millió forintos beruházás keretein belül valósult meg.
Hat termálkút van a telepen, melyek 67 és 92 fok közötti vizet biztosítanak, 1600-2400 m mélységből.
A teljes hőközpont átalakítása is megtörtént. Talaj- és felső fűtést is alkalmaznak.
A 21773 m2-ű üvegház  első három blokkjában paradicsom, paprika termesztése folyik,  a negyedik blokk káposztaféléknek,  hidegtűrő növényeknek van kialakítva.
A kaliforniai paprika termesztése különálló, 2,25 hektáros területen történik. A kaliforniai paprikák üvegháza jellemzően alacsonyabb. Zöldből pirosba és sárgába érő típusok termesztésével foglalkoznak. A fő fajtáik a deniro és a redline, de ezen kívül még 10 más, szintén TSW rezisztens fajta is megtalálható a kertészetben. 
A termesztés talaj nélkül, Srí Lankáról hozatott kókuszpaplanon történik 2009 óta. A kókuszpaplan előnye, hogy sokkal jobban tud alkalmazkodni a növényekhez, jobb a levegőzöttsége, nagyobb gyökérzetet tud fejleszteni a növény. 

Zöldségfelvásárlással és termeléssel foglalkozó Ternai Kft. hűtőházát tekinthették meg a fiatalok, mely azokban a hetekben került befejezésre és átadásra. Telephelycsere is megvalósult az építkezéssel: egy szűk utcából került át a modern épületbe a központ. A csarnokban helyet kapott iroda, dolgozói öltöző és ebédlő. Egy tágas csomagolórész, egy nagy raktár és két, elkülönített hűtőház alkotja a munka helyszínét. A támogatás 33%-os, a teljes költségvetés pedig nagyságrendileg félmilliárd Ft volt. A cég 100 családnak nyújt megélhetést és 400 termelőnek ad biztos kereteket a munkához.
A partnerek megtalálása a cégvezető szerint a legnehezebb és leginkább kritikus a tevékenység. Egyes partnerek még aznap, mások csak néhány hónappal később fizetnek. A beruházás átadásakor jelen voltak a külföldi, svájci és német vevők is.
Egy félautomatizált kamionbeállóval is rendelkezik az épület, melynek segítségével 10 perc alatt megrakható a jármű áruval. A külföldi szállításnál a tulajdonos szerint az áru állapotának fényképes rögzítésére és a szermaradványokra kell figyelni. Utóbbit Szolnokon vizsgálják be rendszeresen. Hazai partnerekkel nem dolgozik a vállalkozás, csak exportra „termel”.

A szakmai program állomásain számtalan élménnyel és tapasztalattal lett gazdagabb a csoport. Tanulságként két gondolatot emeltek ki, melyek szerintük okulásul szolgálhatnak sokak számára:
„Mindig a legapróbból indulni el. Az első harminc állatig nehéz eljutni, de ugyanannyi a baj tíz tehénnel, húsz tehénnel, mint ötven tehénnel. Szép lassan kell elindulni, és utána apránként, a nagyig jutni el, hiszen nagyobb lóról lehet nagyot esni. (…) Szeretem ezt a gazdaságot, mert tudom, hogy jövőre is ad majd enni, utána is, ahogy nagyapám elkezdte, édesapám folytatta, csinálom én is, és az én fiam is valószínűleg itt fog boldogulni.”
(….)
„A komplexitás a lényeg. Értelme van összekapcsolni a mezőgazdaságot és az állattenyésztést. A szántóföldi növénytermesztésnek rengeteg olyan mellékterméke van, amit az állattenyésztésben lehet hasznosítani, vissza lehet forgatni.”
(Hegedűs Zsolt)

A meglátogatott gazdák a fentieken kívül még kiemelték, hogy egy fiatal gazdálkodó számára a szakirányú képzettség és a tágan értelmezett vidékfejlesztési támogatási rendszer ismerete elengedhetetlen.