Szuromi Orsolya blogja

Ahonnan mindig nehéz hazajönni.....

A Székelyföldön eltöltött utolsó két nap már annak tudatában telt, hogy rövidesen hazaindulunk:( Viszont nagyon reméltem, hogy ha csak pár perc erejéig is, de összefuthatunk tavalyi fogadó gazdámmal, Ferdivel. Ezt végül péntek reggel sikerült összehozni.

Utolsó nap az esztenán

Az esztenán töltött három napot megszakítottuk egy rövid villámlátogatással a faluban! A falu és az esztena közti utat átlagban 2-3 naponta kell megtenni, hiszen fel kell tölteni egyrészt a telefonokat és lámpákat, másrészt az élelmiszer- és egyéb készleteket. A bevásárló körutat az egyik pásztor felesége, Rózsika, valamint lánya, Enci szokta bevállalni.

Mókázás az esztenán

Az esztenán töltött első este rendkívül sok vidám pillanatot tartogatott számomra. Az egész talán úgy indult, hogy a pásztorcsalád nyolc éves kisfia, Szilveszter megkérdezte tőlem, hogy fotózhat-e a fényképezőgépemmel. Ennek én azért is örültem nagyon, mert a hét folyamán eddig semmilyen kép sem készült rólam.

Gyorstalpaló a pásztorkodásról

Az idei vidék kaland során az esztenán töltött három nap volt számomra a legmeghatározóbb élmény. A pásztorok életformájába már tavaly is volt szerencsém bepillantást nyerni, de akkor csak egy napot és egy éjszakát tölthettem a Gácsonalján.

Takarás, quad és Ladewagen

A vasárnapi eseményeket, főként a nyitó bulit és az azt követő falunapi kiruccanást, akár úgy is hívhatnám, hogy „egy nehéz nap éjszakája”, és ez még csak az első nap volt.:) A hétfői korán kelés nem volt éppen zökkenőmentes, de végül összeszedtem magam, és izgatottan vártam a heti menetrend átbeszélését.

Első napunk Felcsíkban

A vasárnap reggeli érkezést követően fokozott tempóban hagytuk el a pályaudvart fogadó gazdámmal, Árpival. Árpit már ismertem tavalyról, hiszen akkor is volt kalandora, Matyi személyében, aki jórészt az esztenán töltötte ideje nagy részét, és próbálta elsajátítani a pásztorkodás alapjait.

Folytatása következett...:)

Abban a kivételesen szerencsés helyzetben vagyok, hogy folytathatom az elmúlt nyáron megkezdett blogomat!!!:) Tavaly azzal zártam soraim, hogy remélem csak beláthatóan rövid időre kell nélkülöznöm Székelyföldet! Akkor még nem is reméltem, hogy ez az idő csak 1 évet fog jelenteni, ahogy arra sem számítottam, hogy legalább olyan jól fogom érezni magam, mint tavaly!

Forgatás, takarás, traktorozás

Az állattenyésztéshez kapcsolódóan egy másik hasonlóan emlékezetes élményben is részem volt. Ferdi szülei ugyanis még tartanak állatokat, illetve ennek megfelelően több kaszálóval is rendelkeznek, melynek egyikén nekem is volt alkalmam besegíteni, már amennyire tőlem telt.

Esztenázós éccaka