Siklósi Rozália blogja

VI.

Utolsó reggelre is maradt még egy reggelikészítés, még egy kis mosatlan.

V.

Nyugodtabb vot a nap.

Ilyen lehet egy szabad nap a Tündérilonában: az előző és aznapi mosogatnivaló felszámolása, reggeli, ebéd készítés, és ismét krumplipucolás.
Ez utóbbiért már puszit is kaptam a gazdámtól. Kriszta, Zsófi fel-fel tűntek segíteni, szórakoztatni.
Nem várt régi barátok jöttek a családhoz, nagyon jó hangulat lett estére.

IV.

Ma visszafelé írom a mesét.
"-Héj, Fehérember, fél egy van!

-Jó megfigyelés, Ember." - A megfáradt hang ismét cinikusan kommentálja az urát az este végén. A vendégek épp elmentek.
Csillag hullik, s a göncöl a nagy fa tetjébe ér. A zenészek is kezetráznak, s mennek haza.

III.

 

Megszedtük a vinettát délelőtt, megint szekérrel mentünk, most még a vendégek is felfértek.

 

Ahogy megyünk, egyszercsak látom, hogy Tubi a fa tetjéről dobálja le nekünk az almát. "Egyenek a franciák is, a kicsi fiú is."
Jött egy kaszával a fa tulajdonosa, a szekéren ülőkkel csak nevettünk.

II.

Másnap már a munka várt.

 

I.

Tündérilona, pálinka, hússütés, bor, vacsora, tánc, ének a Nyárádmentén. Kezdetnek nem rossz.