2013

Homoródalmás

2013. július 21. szombat. 3/4 5-kor a Keleti pályaudvarról elindultunk a vonattal a 10 órás utunkra a kalandorokkal. Az első pár perc se volt nagyon feszült, sőt, pár órán belül már úgy összemelegedett a banda, hogy daloltunk, mulattunk a kis kabinunkban. Mindenki beleadott a közös étel-ital utánpótlásba.

Kalandozásaim a pusztában 1. rész

Kalandozásaim a pusztán 1. rész
Különösen hangzik, de eddig sosem gondoltam bele, hogy ami a tányéromon található hústermék egykor négy lábon járt, és éveket töltött el a boldog tudatlanságban egy állattartótelepen, esetleg a pusztán. Aztán egyszer csak egy szállítóautóban találja magát a jószág, és útban a vágóhíd felé amolyan mai divatos kifejezéssel élve lepörögnek előtte életének kedvesebb pillanatai, és hirtelen a vágóhídon találja magát.
De ne szaladjunk ennyire elébe a történetnek. Az Újszentmargita-Bödönhát településen található gazdaságban Madarász Gergő elsősorban állattartással foglalkozik. Az „elsősorban”-t azért fontos megjegyeznem, mert az állattartás elengedhetetlen feltétele a növénytermesztés is, minden vele járó munkával. Korábban, amíg a takarmányárak nem voltak az egekben állítólag úgy is megérte állatot tartani, hogy a gazdaság nem rendelkezett földterülettel, mára azonban ez elengedhetetlen hozzátartozója lett az állattartásnak, és aki nem jutott hozzá valamilyen úton termőföldhöz, annak hamarosan fel kellett számolnia gazdaságát. Gergő szerencsére saját földterülettel is rendelkezik, illetve a Hortobágyi Nemzeti Parktól is bérel földet, ahonnan télire biztosítani tudja a takarmányt az állatainak. A fiatal gazda őshonos állatokat - mangalica, racka juh, szürkemarha – tart, de az udvarban fellelhető még jó néhány ló és baromfi is.

Letölthető dokumentumok

első rész 24 kB msword

Tiszadobi vidék-kaland

Vidék kaland – Tiszadob – július 1. – 5.

Paradicsomszedéstől a méhészkedésig - 2.nap

A mai nap is reggel 7-kor indult, paradicsomszedéssel. Pár óra alatt leszedtünk az összes pirosat. Sajnos sokan szedtek sárgát meg fonnyadtat is, ezért este 6-kor még 2-en nekiálltunk Etussal átnézni a 100 rekesz paradicsomot egyesével, és cirka 6 ládányi selejtet (értsd lecsóba való paradicsom) félreraktunk. Mert azt ugye már nem veszik át a nagybanin, csak a kispiacon lehet eladni töredékáron.

Mindig van mit csinálni – péntek

A reggel most azzal indult (a szokásos teendőkön túl, lásd hétfő), hogy elmentünk egy juhászhoz, akinek merinói nyája van, mert az egyik bárány gyengécskének tűnt, néha habos volt a szája, és a juhász nem akarta azzal terhelni, hogy kihajtják a Hortobágyra, egész nap járkálnak élelem után és csak száraz füvet találnak.

Már birkát is meg tudok fogni – csütörtök

Reggel a kempingben friss, meleg kenyérlángos várta az ébredezőket, ami az egyik gazdánál készült kolbásszal és szalonnával volt bőségesen megrakva. Igazán jó napindító volt. Reggeli után gyors elköszönés, indulás haza, mert ugye vár a munka.

A legváltozatosabb napom – szerda

A reggel korán kezdődik, szokásos teendők elvégzése után kimentünk a telephelyre locsolni. Ebben a nagy hőségben nagy a szárazság is, és az ott termesztett zöldségek nagyon várták már a vizet.

Semmi sem a tervek szerint alakul – kedd

Mégsem hajnalban kezdődött a csemegekukorica betakarítása…

Ez már nagyjából ismerős … vagy mégsem? – hétfő

Egy átlagos nap úgy indul, hogy reggel 6-kor elkezdődik az érdemi munka, ezért előtte még el kell végezni a ház és a saját magam körüli teendőket. Mivel én reggeli nélkül nem működök, így ennyivel is korábban kell kelnem. Plusz még ott az állatokat ellátása, tehát a reggeleim általában így néztek ki:
- óra csörög fél 5 előtt

Ismét vidéken – vasárnap

Végre július végén a „hivatalos” kalandom ideje is elérkezett. Vasárnap délután érkeztem meg újra Balmazújvárosba.

2013.07.31 Úton hazafelé

A csíkszeredai vasútállomáson megisszuk az egyik gazda útravalónak szánt söreit, ellátjuk egymást jótanácsokkal, a lányok könnyeznek, s már csak egy kaland vár ránk. A csíkszeredai vasútállomás mellékhelyisége. Én indultam már a Budapest-Bamakon, de ez simán veri azt…

2013.07.30 Gazdáim, avagy Miklós&Miklós

Végül, de nemhogy nem utolsósorban, hanem kifejezetten szándékosan, essen szó arról a két fiatalemberről, aki felvállalták, hogy megismertetik velem a székely farm működését.

3-5. nap: Bor, mámor, Agárd

Szégyellnivaló, amikor az embert a tanyáról visszatérve megint totálisan beszippantja a nagyváros. Velem ez történt, kínosan pontosan felmutatva, milyen szétesett, tört ütemben élünk itt a nagyvárosban. Kiszámíthatatlan és sűrű budapesti életem elkapott, így a nyugalmas beszámolóhoz és agárdi kedves ismerőseimhez csak jópár nappal később, most térek vissza.

2013.07.29 Illyefalva és környéke

Ha már ilyen ez a hely, ne legyek paraszt, s essék pár szó a faluról is, ahol 10 napig éltem.

2013.07.28. A farm, ahol élünk

Ezt a címet gondolom legalább egyszer majdnem minden kalandor elsütötte a blogjában, így én is erre kényszerülök.

képek a nemesrádói tanyázásról

Kiegészítésképpen néhány nemesrádói életképet szeretnék mutatni!