Vasárnap a pihenés napja... vagy mégsem...

Nyomtatóbarát változat

Július 28., vasárnap

 

Reggel 6-kor keltünk, és egy kávé után már indultam is Orsi apukájával, Laci bácsival ki a földekre. Bár vasárnap volt, munka akadt bőven. Nagyrédén felvettük a munkásokat, és kimentünk a karácsondi határba. Itt az almásban volt tennivaló, a sorok közét kellett lezúzni (magyarul levágni a füvet). Persze a traktor nem indult, úgyhogy átmentünk a tanyára, ahol a gépeket tárolták.

A másik nagy projekt a vízvezeték lefektetése volt a szomszéd meggyesben. Az árkok már majdnem ki lettek ásva, csak a csöveket kellett fektetni. A munkásokat eligazította Laci bá, majd mentünk haza. Persze közben megnéztük a friss telepítésű ribiszkét is. Hazafele Laci bával a mezőgazdaság helyzetéről, a tsz-ek felosztásáról beszélgettünk. Például jelenleg 4 ha málna van a gazdaságban, a tsz idejében 90 ha volt csak a málna, és ez rengeteg családnak adott munkát...

Megreggeliztünk, majd Orsival kimentünk a másik területre, a Fáy-tanyára. Itt a szamócát, málnát, ribiszkét és a köszmétét néztük meg, illetve azt a tavat, amit az öntözéshez használnak.

Ebéd után kipihentük magunkat. Délután nem szoktam aludni, de most nagyon jól esett.

Egy kis kultúrát is vittünk a programunkba. Este megnéztük a kultúrházban a Tanulmány a nőkről című előadást, melyet a gyöngyösi amatőr társulat adott elő.

Az előadás után a helyi kocsmában egy korsó házi sör mellett még egy jót beszélgettünk.