4. nap: Kalandozások Póniában, avagy a víz az úr!

Nyomtatóbarát változat

Hatalmas boldogság arra kelni, hogy a napsugarak cirógatnak, s nem a hajnal előtti sötétség parancsol ki az ágyból. Ez a csodálatos napfény ragyogja be az egész napot, megidézve azokat a kellemes dél-alföldi hangulatokat, amik Grecsó Krisztián (szegvári születésű író) és Cserna-Szabó András (szentesi születésű író) könyveit is körbelengik. De persze Kőhalmi Zoli és Szőke András sztorijaiból is sokat megtudhatunk az itteni életről; tősgyökeres szentesiként ők jól ismerik ezt a világot.
A mai nap a vetőmagról és a paprikanemesítésről szól. Ruskó Józseffel, a DUNA-R Kft. tulajdonosával és kollégáival járjuk a különböző telepeket, s szépen lassan kiderül mennyiféle paprika, kombináció, betegség stb. létezik, s hogy paprikát nemesíteni egyáltalán nem egyszerű dolog. A termés legyen megfelelő hosszúságú és szabályos formájú, a növény rendelkezzen erős rezisztenciával, teremjen minél többet és bírja is el, s persze az sem árt, ha finom. És ez még nem minden! Más paprikát szeretnek a magyarok, a szlovákok, a románok, megint mást a nyugat-európaiak, de Jordániában és Indiában se tesznek akármilyen paprikát az asztalra. Hiába, a fogyasztó diktál, a nemzeti gasztronómia pedig virágzik, hál’ Istennek! Milyen unalmas is lenne a világ a magyar lecsó vagy a román zakuszka nélkül!
Közben Dani fáradhatatlanul mesél a gyökértámasztó közegek fajtáiról. Ugyebár, először is van maga a föld, de föld és föld között is van különbség. Ha nem a jó földed, bele se kezdj! Helyette inkább válassz valami mást: kőzetgyapotot (Dani ezt használja), kókuszrostot vagy faaprólékot! Ha valami extrán egzotikus megoldásra vágysz, érdemes hidropóniával (vagy hidroponikával), azaz tápoldat alapú termesztéssel próbálkozni. Mivel maga a talaj nem létszükséglet a növény számára, gyökere magában a tápoldatban nevelkedik – amikor otthon csíráztatsz vagy gyökereztetsz, valójában te is hidroponikus termesztési módszert alkalmazol. (Ennek tovább fejlesztett változata az akvapónia, ahol a vízművelés és a hidroponika találkozik egymással. A vízgazdálkodás során a tengeri állatok ürüléke miatt tápanyagban gazdag víz keletkezik, amely az állatok számára már mérgező. A folyamat során ezt a vizet a hidroponikus rendszerbe vezetik, ahol a növények felveszik a benne található tápanyagokat. Az így megtisztított víz ismét alkalmas a vízi állatok számára. Hát, nem csodálatos?)
Mindeközben híre megy a városban, hogy Szentesen vagyok (http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/az_antropologus_tapasztalatai_a_sz...), így volt-osztálytársak és egykori tanárok követelnek tőlem randit. A beszélgetések és séták során rám tör a nosztalgia, Szentes hívogat, s be kell vallanom őszintén, legszívesebb most azonnal visszaköltöznék.